Mikor házasodjunk?

A jó és hoszszú távú házasságot a felek életkora nagyban befolyásolja – állítja Dr. Neil Clark Warren keresztény pszichológus. Társadalomtudósok ugyanis úgy találták, hogy azok az emberek, akik túl fiatalon házasodnak, ritkán elég felkészültek a házas szerepre. A fiatalok Warren szerint nem tudják sikeresen megválasztani házastársukat, ha magukat sem ismerik elég jól. "Amíg nem tudják identitásukat precízen és részletesen meghatározni, addig nincsenek abban a pozícióban, hogy megtalálják azt a személyt, akivel az életüket le akarják élni" – vallja a szakember.

Új könyvében kifejti, hogy az angolszász kultúrában ez az identitáskeresés az élet első 25-28 évét veszi igénybe. Az önazonosság kiformálódása nem teljes mindaddig, amíg az egyén nem különül el érzelmileg a szüleitől, és nem fedezi fel saját egyedülállóságának részleteit. Warren rámutat, hogy a válások száma a 21–22 éves korban házasodottak között pontosan duplája azokénak, akik 24–25 évesen kötnek házasságot, a húsz év alatti házaspárok között pedig lesújtóan magas ez a számarány: 80–85 százalék. A felek húszas éveinek közepén kezdődő házasságok statisztikailag stabilabbak, mint az annál korábban megkötöttek. Ez persze számos tényezőtől függ, mondja a szakértő: érettségi szint, a megélhetés megteremtésének képessége, tanulmányi előrehaladás és így tovább. A felmérések azonban azt mutatják, hogy azok a házasságok a legstabilabbak, amelyek 28 éves korban kezdődnek. A tanulmánykötet szerint a húszas évei közepe előtt a legtöbb fiatal felnőtt még nem határozza meg céljait és szükségeit, "még nem volt elég ideje, hogy megtanulja, hogyan legyen független, még nem nőtt fel, hogy önmaga legyen, egyszerűen több élettapasztalatra van szüksége" – állítja Warren. A szerző konklúziója: a legtöbb fiatal korai kapcsolatában túlsúlyban van a fantázia, és kevés a valóság.