Változik az „üldözési térkép”

Becslések szerint közel egymilliárd magát valamelyik keresztény felekezethez tartozónak valló ember él olyan országban, ahol a vallásszabadságot korlátozzák, míg körülbelül ugyanennyien vannak azok is, akik e szabadságjogot élvezik. Elmondhatjuk tehát, hogy több magát kereszténynek vallót üldöznek most, mint eddig bármikor, ugyanakkor többen is tudják szabadon gyakorolni a hitüket, mint eddig bármikor. Az elmúlt években az üldözések mozgását három társadalmi-politikai tényező befolyásolta. Elsőként a kommunizmus helyébe lépő iszlám érdemel említést: az 1980–90-es évek elején a kommunista országokban volt legnagyobb a mártírok száma, ma már a szélsőséges muszlim ideológia követeli a legtöbb áldozatot. Második okként a vallások politikai jelentőségének növekedése szerepel a kimutatásokban. Amint egy ország identitását annak vallása kezdi meghatározni, vagy egy kormány azon keresztül tudja magát legitimizálni, úgy tűnhet, hogy más vallások fenyegethetik ezt az identitást. A viszonylagos nyugalomban élő hívők folyamatos tájékoztatása a harmadik tényező, amely kihatással van a keresztényüldözések alakulására. Egyrészt a közbenjáró imák, másfelől a nyugati kormányok nemzetközi porondon történő tiltakozása miatt.

(Open Doors International)