Hosszú távú befektetés

Idén ősztől azok a pedagógusok is oktathatnak a kötelező erkölcstan helyett választ - ható hit- és erkölcstant az állami általános iskolákban, akik aktív tagjai a Hit Gyülekezetének, és az egyház által szervezett hitoktatói képzést elvégzik. Ennek feltételeiről, valamint a bibliaoktatás hátteréről és várható újdonságairól kérdeztük Horváth Andrást, az egyház oktatási főigazgatóját.

Mi volt a Hit Gyülekezete legfőbb célkitűzése azzal, hogy bekapcsolódott az egyházi hit- és erkölcstan oktatásba?
— Fontos, hogy a következő generáció megismerje a Bibliát, mert ez a könyv meghaladja a világ összes könyvét, igazán az élet beszéde, és minden, ami az értelmes élethez és a boldoguláshoz kell, az benne van. A könyv erkölcsi üzenetei pedig a valóságban, a világban, az embertársak között való eligazodásban, a kapcsolatokban, a jó és rossz közötti választásban alapozzák meg az ember szabad döntését. A Szentírás ismerete emellett az általános műveltség része is, a nyugati kultúra, történelem, művészet, irodalom fölfoghatatlan a Biblia ismerete nélkül.

Miben különbözik a Hit Gyülekezete által képviselt hit- és erkölcstan óra más felekezetek hittanóráitól vagy hitoktatásától?
— Az egyházunk által szervezett hit- és erkölcstan oktatás elsődlegesen a bibliaismeret tanítását, tehát a könyvben található történetek, gondolatok, üzenetek megismerését tartja szem előtt, és nem felekezeti tanok vagy dogmák hirdetését. Hitoktatásunk célja a Biblia megismertetése és megszerettetése, ami sem a szülőket, sem a gyermekeket semmilyen felekezeti elkötelezettségre nem kényszeríti, meghagyja számukra a világnézet, hit megválasztásának szabadságát. Az órákon nem zajlik térítő tevékenység.

Jelenleg hány oktató és hány tanuló vesz benne részt?
— A hitoktatás jelenleg a magyar iskolákban három formában zajlik. Először is az állami általános iskolákban 2015 őszétől már hat évfolyamon, az erkölcstanóra helyett választható hit és erkölcstan óra keretei közt, másodszor minden egyéb évfolyamon és iskolán kívül is úgynevezett fakultatív hitoktatás néven, végül pedig az egyházi iskolákban hittan néven. Ez utóbbi formát a Hit Gyülekezete iskoláiban bibliaismeretnek nevezzük. Összességében a három típusú oktatáson keresztül közel hétezer diákot érünk el. Ami az elmúlt két évben új feladatot jelen tett számunkra, az az elsőként említett forma, az állami általános iskolákban válaszható hit- és erkölcstan oktatás elindítása volt. Ebben a munkában jelenleg több mint ötszáz iskolában közel ezer csoportot és nagyjából kettőezer-kétszáz tanulót tanítunk.

Van-e változás 2013 óta? Milyen évfolyamokon indul az oktatás 2015 szeptemberétől?
— 2015 szeptemberétől bővülni fog a tanítható évfolyamok köre, mivel a tantárgy alsó tagozaton az első, a második, a harmadik, felső tagozaton pedig az ötödik, a hatodik és a hetedik évfolyamon lesz választható.

Ennek a munkának a megszervezése óriási terhet jelent az egyház számára. Hogyan tudtok minden igénynek eleget tenni?
— Valóban, a hit- és erkölcstan tanításának megszervezése minden egyháznak, így a Hit Gyülekezetének is feladatot jelent. Országos szinten ez azt jelenti, hogy ezernyolcszáz állami iskola közül bárhol megjelenhet az igény, hogy a szülők és a diákok egyházunk hitoktatását szeretnék választani, mi pedig igyekszünk ennek a kérésnek — a rendelkezésre álló személyi feltételek határai között — eleget tenni. Ebben oroszlánrészt vállalnak a hitoktatóink, akik energiát, utazást, sőt sokszor még pénztárcát sem kímélve végzik ezt a munkát.

Milyen eszközökkel igyekeztek színesebbé és életszerűbbé tenni a tanítást?
— A Patmos Kiadó a tavalyi évben jelentetett meg egy tankönyvcsaládot: a Bevezetés a Biblia világába I., II. és a Biblia világa I., II. címmel. Ezek a tankönyvek, amellett, hogy megjelenésükben az igényességre, a játékos tanulásra ösztönzik a tanulókat, követik az egyes korosztályok fejlődési szintjét is. Sok jó visszajelzést kaptunk ezzel kapcsolatban, például pünkösdi felekezetek is használják, sőt volt olyan református hitoktató is, aki a mi tankönyvünk segítségével tanított egy-két részt a Bibliából. Szeretnénk folytatni ennek kiadását, szeptemberre mindkét sorozatból már a III. részt is megjelentetjük. Az alsós könyveket Orbán Katalin, Soós Judit és Kedves Éva írták, a felsős könyvek szerzői Grüll Tibor, Hack Márta és Csalog Eszter voltak.

Milyen instrukciókkal segítitek a bibliaoktatók munkáját központilag? Szerveztek továbbképzéseket?
— Eddig az oktatóink Szent Pál Akadémiát végzett teológusokból kerültek ki, akik közül azonban csak kevesen rendelkeznek pedagógiai előismeretekkel. Ezért megjelent az igény pedagógiai szakmódszertani tantárgyak bevezetésére, amelyek segítenek felkészíteni a leendő hitoktatókat a tanulókkal való kapcsolatra és egyáltalán a tanári feladatokra. Mivel a tanár hiány megoldása jelenleg a legfőbb feladatunk, szeretnénk, ha a hallgatók folyamatosan be tudnának kapcsolódni a bibliaoktatásba, és munkájukat a jövőben pedagógiai ismeretek bővítésével szeretnénk segíteni.

Milyen új fejlemények várhatók a közeljövőben?
— Fontos változás, hogy 2015 szeptemberétől azok a pedagógus diplomával rendelkező tanárok is tarthatnak hitoktatást, akik nem szereztek teológusi vagy más hitéleti végzettséget, de rendelkeznek az egyház által kiadott hitoktatói képesítéssel. Ezért pedagógusok számára a nyár folyamán hitoktatói tanfolyamot indítunk. Ide várjuk tehát minden olyan pedagógus jelentkezését, akik szívesen részt vennének a hit- és erkölcstan oktatásában.

Gyermekcentrikus bibliaoktatás

SZABÓ TIBOR ÉS MÁRIA A KARCAGI GYÜLEKEZET VEZETŐIKÉNT KEZDETEK ÓTA RÉSZT VESZNEK A HIT- ÉS ERKÖLCSTAN OKTATÁSBAN. TÖBB VIDÉKI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN, TÖBBEK KÖZÖTT EGY KARCAG MELLETTI KIS FALUBAN, BUCSÁN IS TARTANAK ÓRÁKAT. AZ OTT FOLYÓ MUNKÁRÓL, ANNAK EREDMÉNYEIRŐL BESZÉLGETTÜNK VELÜK.

Mitől különleges ez a kis iskola?

Tibor: Különlegessége, hogy az országos átlagnál itt többen jelentkeztek hitoktatásra, és egyik jelentkező sem hívő szülők gyermeke. Az iskolában a bennünket érintő évfolyamok összlétszáma kevesebb 100 főnél, amely tanulóknak a harmadát mi tanítjuk. Ez egyébként a jelenlévő felekezetek közül a legtöbb diákot jelenti. A következő tanévre jelentkezők létszáma szintén bizakodásra ad okot. Ez a település, bár nem túl jómódú, de az iskolával együtt nagyon gyermekcentrikus, és így a mi munkánkat is támogató emberekből áll.

Hogyan kommunikáljátok, hogy a Hit Gyülekezete hit- és erkölcstan óráit is lehet választani?

Mária: Az első érintkezési pont mindig minden év márciusában a hitoktatói szülői tájékoztató, ahol megjelenik minden olyan felekezet, amelyik az adott helyen vállalja a hitoktatást. A gyülekezettől nagyon jó bemutatkozó anyagot kaptunk, ami mellett fontos szempont a hitelesség, amit észrevesznek és méltányolnak. Nagyon fontos a határozottság, hogy lássák, hogy amit te mondasz, arról meg vagy győződve. A kérdés az, hogy milyen kép alakul ki a szülőben a bemutatkozókról, a kereszténységről.

Tibor:Lényegében lehetőséget adunk, hogy nem hívőként is bizalommal dönthessenek úgy, hogy a gyermekeket hozzánk írassák be.

Tehát van egy szülői értekezlet, ahol – gondolom – minden felekezet „felvonultatja” a hitoktatókat…

Tibor: Ezeken a fórumokon a történelmi felekezetek képviselői szakrális nyelvet alkalmaznak, és a történelmi múltra hivatkoznak, így próbálnak tekintélyt szerezni maguknak.

Mária:Igen, belső, saját felekezetüknek megfelelő dolgokról beszélnek. És csodálkoznak, amikor mi arról beszélünk, hogy általános bibliaismeretet oktatunk. Mert nem az a célunk, hogy egy felekezetbe tömörítsük az embereket, hanem az, hogy bibliai tudást nyújtsunk.

Milyen eszközökkel lehet még elérni a szülőket a szülői értekezleten kívül?

Mária: Az iskolai bemutatkozáson túl fel lehet keresni óvodákat, már ott kialakítani egy kontaktust az óvónőkkel, szülőkkel, lehet szórólapozni, nyílt órára invitálni őket. Lehetőségem volt ebben az iskolában minden évfolyamon nyílt órát tartani, és több szülő kisgyerekével együtt eljött, és részt vettek a foglalkozásokon.

Tibor: Tavaly az iskola szokásos év végi kulturális ünnepségén a mi csoportunkat is felkérték, hogy lépjenek fel.

Mária: Másfél hét alatt készültünk fel a műsorra jelmezzel, zenei aláfestéssel együtt, Mózes születését adtuk elő. Utána megduplázódott a csoportok létszáma.

Milyen pedagógiai módszerekkel igyekeztek felkelteni nem hívő gyerekek érdeklődését a Biblia iránt?

Mária: Nagyon sok olyan terület van a Bibliában, amit más tudományokkal, így más tantárgyakkal is párhuzamba lehet hozni. Szerintem a nem keresztények oktatásában ez nagyon fontos. Például az ötödikes történelem életszerűvé teszi az ókori birodalmakat, amikor Mezopotámiáról is tanulnak. Mi is tanulunk Mezopotámiáról, mert Ábrahámot is onnan hívta ki az Úr, de több bibliai esemény is ide kapcsolódik. A hatodikosoknál is szinte minden órán találkozom azzal, hogy szólnak a gyerekek, hogy ezt most ebből a tantárgyból tanultuk, azt most abból.

Tudnátok-e néhány jó bizonyságot említeni eddigi munkátok során?

Mária: Szerintem nagyon fontos, hogy a gyülekezet lehetőségeit használjuk. Idén a Jótevő program segítségével több mint száz élelmiszercsomagot osztottunk ki, nagy részét ezen a településen.

Tibor: Erre az osztásra a falu aljegyzője odaadta az önkormányzati hivatalnak a nagytermét.

Mária: Ami fantasztikus volt, hogy az osztásban diákjainkkal együtt a szülők egy része is közre - működött.

Tibor: A nem hívő családokból való ötödikes, hatodikos gyerekek számára tavaly nyáron egy kétnapos tábort rendeztünk, ahol gyülekezeti fiatalokkal találkozhattak. Volt bibliai vetélkedő, drogprevenciós előadás, dicséreteket tanultak stb. Olyan programokon vettek részt, ahol rajtunk kívül a gyülekezetben lévő ifik is foglalkoztak velük. Ez mindenkinek nagy élmény volt, az ifik a bizonyságtételben is megújultak, diákjaink pedig a gyülekezetből találtak új barátokat. Azóta több hatodikos diákunk rendszeresen jár gyülekezetbe a szülei engedélyével.

Nyári tábor gyerekeknek bibliai vetélkedőkkel, drogprevenciós előadásokkal, zenével

Szeptembertől lehetőségük van azoknak a pedagógusoknak is bekapcsolódni a hitoktatásba, akik még nem végeztek teológiát. Milyen tanácsokkal látnátok el őket?

Tibor: A pedagógus feladata nemcsak az, hogy tananyagot adjon le, hanem hogy példát mutasson. Tudnia kell, hogy befolyással van a tanítványaira. A bibliaismeret oktatásában különösen hangsúlyos, hogy Isten beszédét és a róla szóló ismeretet szívből ossza meg, miközben az életével mintát mutat. Tudnia kell, hogy nagyon nagy fele - lős ség az, hogy ránk lettek bízva ezek a gyerekek. Fontos az Ige tanulmányozása, de hangsúlyozni kell, hogy ez örömhír. Azért, hogy mire a gyerekek eljutnak a hetedik, nyolcadik osztályba, már vágyjanak Istent mélyebben megismerni, a Bibliát tanul - mányozni, a diszkó helyett az órákon megismert igazságok felé vegyék az útjukat. Ez hosszú távú munka, aminek a sikere nem számokban, hanem az ő életpályájukban lesz mérhető. Ha nem is térnek meg, akkor is legyen később mihez visszanyúlniuk, és személyiségük alakulása folytán krízis - helyzetekben képesek legyenek jól dönteni.