Kedves Olvasó!

ÖTVEN évvel ezelőtt, 1967. június 7-én foglalta vissza az izraeli hadsereg Jeruzsálem keleti felét, Óvárosát és a Templom-hegyet, közel kétezer évvel azután, hogy elveszítette. Az emberiség történelmében soha egyetlen másik nemzettel sem történt meg, hogy hazájából teljes mértékben kiűzetve, az egész bolygón szétszóródva kétezer éven át fenn tudott volna maradni, nyelvét, nemzeti közösségét és identitását meg tudta volna őrizni. De ahhoz aztán végképp nem történt hasonló, nincs példa, hogy eredeti hazájába ennyi idő után és ennyi helyről visszatérve, ott újra nemzetállamot hozzon létre, és egykor holt nyelvvé vált szavai újra anyanyelvként támadjanak fel. Izrael népe 1948-ban tért vissza a történelembe, 1967-ben pedig, miután az összes környező muszlim ország egyszerre és váratlanul meg akarta támadni, a hatnapos háborúban — sokak által csodának tartott győzelemmel — visszanyerte történelmi fővárosát, hitének legszentebb helyét, a jeruzsálemi Templom-hegyet.
E példa nélküli történetet — amely az ókori bibliai be - számolók óta talán az egyetlen olyan nyilvánvalóan isteni beavatkozás a történelemben, amely az egész emberiség szeme előtt zajlott le látványosan és letagadhatatlanul —, a csodával nemcsak határos, hanem e határon messze túl is lépő módon még magasabbra emeli, hogy Izrael prófétái világos szavakkal előre megmondták. Először Mózes három - ezer-négyszáz évvel ezelőtt, majd százas nagyságrendben ismételte meg a többi, tizenhat zsidó írópróféta ezer éven át, azaz kétezer-négyszáz évvel ezelőttig bezárólag.
Csak a vak nem látja mindebben Isten kezét. Teljesen vaknak és süketnek kell lennie annak, aki ha hajlandó csak egy kicsit is beleolvasni a Bibliába, tagadni képes azt a nyilvánvaló tényt, hogy egy önmagában is egyedülálló és valószerűtlen történelmi esemény, amelyet ráadásul több ezer évvel előre világosan — nem homályosan és többértelműen, mint a jósok — sokan előre megmondtak, a Mindenható Isten beavatkozása a szemünk láttára. Ki mondhatja ez után valaha is, hogy nincsenek csodák?!
Nemzedékünk elmondhatatlanul nagy történelmi kiváltsága, hogy mindennek mi élő szemtanúi lehetünk. Mostani pünkösdi lapszámunkat ennek a jubileumnak szenteltük.
A Szerkesztőség