Postaláda

Tisztelt Olvasóink!

Nagy érdeklődést váltott ki az Új Exodus utolsó száma, számos észrevételeket, kérdéseket tartalmazó levél érkezett szerkesztőségünkbe. Terjedelmi okok miatt most is csak néhányat áll módunkban közreadni és megválaszolni.

Tisztelettel:
Szekeres György

Kedves Új Exodus Szerkesztők!

Örömmel és szeretettel gratulálok a gyülekezet teológiai folyóiratának újjáéledéséhez. Nagyon jó érzés ezt a mind tartalmában, mind megjelenésében megújult lapot kézbe venni. Külön szeretném köszönetemet kifejezni az új bibliafordítás elkészítésében közreműködőknek.

A február-márciusi szám Portré rovatában Németh Sándorral készült beszélgetéssel kapcsolatban van egy kérdésem. A Hűség és árulás alcím alatt a következőt olvashatjuk: "A vezetéshez, a menedzsmenthez tartozó személyek, akik úgy érezték, hogy mellőzöttek, és nem kaptak annyi lehetőséget, hogy bizonyítsanak, vagy pedig fegyelmezés alatt álltak, érdekeik érvényesítése végett elkezdtek hibákat kreálni stb."

Lehetne-e tudni bővebbet arról, hogy kik voltak azok a vezetők, akik fegyelmezés alatt álltak, illetve mi miatt, és milyen fegyelmezés volt ez? Volt-e közöttük presbiter, akikről azt írja Pál, hogy az ő fegyelmezésük az egyházban nyilvánosan történjen (1Tim 5:19–20)?

Véleményem szerint ezeknek a tényeknek a gyülekezet előtti nyilvánosságra hozatala több szempontból is hasznos lenne. Segítene egy tisztább kép kialakításában a hívőknek a két és fél évvel ezelőtti eseményekkel kapcsolatban. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy a témának ez a bővebb tárgyalása nem a "szennyes kiteregetése" lenne, hanem épp ellenkezőleg, inkább a tisztulási folyamat beteljesedését segítené elő. Munkátokat megköszönve, ahhoz a továbbiakban is Isten gazdag áldását kívánom!

Köszönettel és tisztelettel:

Gyurkó Tamás (Budapest)

Tisztelt Gyurkó Tamás!

Kérdését tolmácsoltuk a Hit Gyülekezete vezetőségének, akik tájékoztatása szerint három személy is kapott szóbeli figyelmeztetést abban az időben. A fegyelmi ügyek közül csak néhány esetet ismertetünk az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, a szerkesztőség rendelkezésére álló dokumentumok alapján.

Piszter Ervin több alkalommal is pásztori tekintélyével visszaélve illetéktelenül beleavatkozott a gyülekezethez tartozó üzletemberek gazdasági tevékenységébe, ami ellentmondott a gyülekezet belső szabályzatának. Dilettáns gazdasági tanácsadásainak következtében számos vállalkozó nehéz helyzetbe került. Ezek a jelenségek folyamatosan kísérték a tevékenységét: kiszakadása előtt például egyik nagy értékű vidéki ingatlanát egy gyülekezeti taggal akarta megvetetni, akinek ehhez az üzlethez egyébként semmilyen érdeke nem fűződött. Csupán Németh Sándor vezető lelkész személyes felszólítására állt el Piszter Ervin az érdekeit egyoldalúan szolgáló ügylettől.

1997-ben egy keresztény özvegyaszszonytól is kaptunk egy levelet, aki Piszter Ervin rábeszélésére férjének halála után, anyagi nehézségei miatt életjáradéki szerződést kötött Piszter Ervin sógorával. Az asszony elmondása szerint áron alul adatták el vele az ingatlanát, miután kész szerződést tettek elé, amelyben Piszter Ervin kezességet vállalt a járadék folyósításáért. Három év elteltével, miután az ingatlant eladták, és az asszony elmondása szerint a pénzt felélték, a kötelezett az életjáradék folyósítását egyoldalúan megszüntette. Az adósok az idős, nyugdíjas aszszony többszöri kérésére sem fizettek, amivel az özvegyet – elmondása szerint – koldusbotra, az éhezés küszöbére juttatták. (Minimális nyugdíja mellett ez a tízezer forintnyi járadék jelentette egyedüli megélhetését.)

Kilátástalan helyzetében a károsult a bírósághoz fordult. A Budai Központi Kerületi Bíróság az özvegy keresetét megalapozottnak találta, és Piszter Ervint, valamint sógorát ítéletében elmarasztalta. Ezt az ügyet a gyülekezet vezetősége elől a felelősök eltitkolták. Amikor mégis kiderült, többek között az e miatti felelősségre vonás elől menekülve alapította meg Piszter Ervin az Autonóm Gyülekezetet. A szerkesztőségnek az ügy későbbi, Piszter Ervin kilépését követő esetleges fejleményeiről nincs tudomása.

Nemes Pál egy helyi gyülekezet megbízott vezetője volt akkoriban, ahonnét panaszbeadvány érkezett tevékenységével szemben, több hívő aláírásával, és hasonlóképpen a budapesti gyülekezet tagjaitól is. A gyülekezet vezető pásztora vizsgálatot rendelt el az ügyben, tárgyalásokra és szembesítésekre is sor került, amelyek során kiderült, hogy a panaszok jelentős része megalapozott. A lelkész szakszerűtlen lelkigondozási tevékenysége során házastársakat, jegyespárokat osztott meg, fordított egymással szembe, és nem kis feszültségeket okozott hívők egymás közötti kapcsolataiban is. Tevékenységét a személyes kapcsolatokban előidézett zavarok mellett számos nagy értékű anyagi károkozás is kísérte. Ezek miatt is felszólította a gyülekezet vezetősége, hogy a tevékenysége által előidézett zavarokat, pénzügyi károkat konkrét határidőre orvosolja, ez azonban elmaradt.

Takács Ferenc a Hit Gyülekezetében nem volt vezető, csupán diakónusi megbízatással rendelkezett, a könyvkiadásért volt felelős. Ezen a területen számtalan hívő részéről érkezett panasz tevékenységére, a több tízezer könyvből ugyanis kevés kötet maradt egyben (a lapok autonóm életre keltek) a kötési, ragasztási hiányosságok miatt. Ezért több alkalommal is figyelmeztetésben részesült, ennek ellenére évek alatt sem sikerült semmi javulást elérni ezen a területen.

Tisztelettel:

A szerk.

Tisztelt Szerkesztőség!

Az Új Exodus XII. évf. 2–3. szám Portré rovatában Németh Sándorral készült interjúra reagálnék. Mint közvetlen közelről érintett személy – az esztergomi Hit Gyülekezetének tagja – tanúja voltam a Görbicz Tamás és társai által generált szakadás előzményeinek. Az akkori esztergomi pásztor (Görbicz Tamás) számunkra teljesen új teológiai megvilágításba helyezte a tizedfizetés bibliai alapigazságait, amit saját – prédikációkban elhangzott – szavaival élve illusztrálnék is: "Több mint egy éve megtértem a tizedfizetésből!" Nem állíthatjuk, hogy az idők folyamán a változás árnyéka sem érintette volna meg Görbiczéket. "Öntörvényű" (autonóm) közösségeikben ugyanis óriási lendülettel szorgalmazzák, hogy a tizedfizetés empirikus, kézzelfogható megtapasztalássá érjen… Sőt, amennyire tudom, szakadár csoportjaik verbuválásánál a sikeres vállalkozókat különleges előnyben részesítették. Ezen levelemmel a magam részéről is szeretném alátámasztani a Hit Gyülekezete vezető lelkészével készült interjúban elhangzottakat.

Köszönettel:

Horváth Gyula (Esztergom)

Tisztelt Horváth Gyula!

A tizedfizetéssel kapcsolatban (is) a Biblia szabad választást enged minden hívő számára. A Hit Gyülekezetében mindenki önként, szabad akaratából, Isten Igéjébe vetett hitből fizeti a tizedet, aki fizeti. Görbicz úrra is ez vonatkozott. Amit Ön leír, az tipikus esete annak, amikor valaki érdekeinek rendeli alá az Isten Igéjének követését. Ha ez valóban így történt, akkor a szóban forgó személy szolgálati motívumait fedi fel ez az ellentmondásos magatartás. Nemcsak megélhetési politikusok léteznek, hanem megélhetési prédikátorok, pásztorok is, akik számára a kenyérkereset fontosabb szempont, mint az Ige abszolút tekintélyének szolgálata.

Üdvözlettel:

A szerk.

Tisztelt Szerkesztőség!

A legutóbbi Új Exodusban a Németh Sándorral készült riport olvasása közben ötlött az eszembe egy gondolat. A nyilatkozó vezető lelkész szerint: "Azért, hogy a Hit Gyülekezetének az elmúlt három évben a zaklatás időszakát kellett átélnie, nem a titkosszolgálatokat vagy a kormányt, hanem Piszter Ervint és társait terheli a legnagyobb felelősség." E mondat olvasását követően eszembe jutott, hogy annak idején hallottam valamit arról, miszerint Piszter Ervin kb. százmilliót érő házának felépítésében segítséget nyújtott a Hit Gyülekezete. Valóban így volt?

Tisztelettel:

Specht József

Tisztelt Specht József!

A Hit Gyülekezete vezetősége nem nyújtott Piszter Ervin házépítéséhez segítséget, de arról tudomásunk van, hogy az egyházhoz tartozó hívők közül többen ellenszolgáltatás nélkül nagy értékű munkákat végeztek el az ingatlanon. Az önzetlen segítők elől Piszter Ervin gondosan eltitkolta kilépési szándékát, amíg háza el nem készült.

Tisztelettel:

A szerk.

Tisztelt Szerkesztőség!

A február-márciusi számban megjelent, ismert keresztény személyiségek válásával foglalkozó összeállítás hivatkozik egy amerikai magazinban megjelent cikkre. Egy ismerősömtől sikerült megkapnom a Charisma 2001. februári számát, amelyben Jack Hayford idézett írása megjelent. Ez a cikk azonban az Önök által is ismertetett általános megállapításokon kívül nem tartalmazott konkrétumokat. Kérdésem: honnan származnak az Új Exodus információi például a megdöbbentő dél-afrikai esetről?

Pataki Ildikó

Budapest

Kedves Pataki Ildikó!

A Hollywoodi mérce – bibliai kifogások című összeállításunk alapja – mint írtuk – Jack Hayford pásztor Charismában megjelent cikke volt. Ez az írás a válási járvány erkölcsi-szellemi tanulságait összegzi, a lapban korábban már ismertetett, feltűnést keltő esetekre utalva. Mivel a Hayford által hivatkozott válásokról Magyarországon még nem jelentek meg hiteles információk, ezért – továbbá az esetleges találgatások elkerülése érdekében – szükségesnek láttuk, hogy a legismertebb esetek név szerint szerepeljenek az összeállításunkban. Ehhez a Charisma mellett további forrásokat is felhasználtunk, amelyeket cikkünkben igyekeztünk feltüntetni.

A johannesburgi Rhema Gyülekezet vezető lelkészének, Ray McCauley pásztornak a válásáról is beszámolt a Charisma magazin tavaly nyáron. McCauley Dél-Afrikában országosan ismert személyiség, szoros barátságban áll Nelson Mandela volt elnökkel, és gyülekezetéhez népszerű művészek, politikusok és sportolók is tartoznak. A pásztor válásáról szóló hírek ezért nem csupán keresztény lapokban, hanem a dél-afrikai médiában is megjelentek.

A tekintélyes The Sunday Times című johannesburgi hetilap (www.suntimes.co.za) több ízben foglalkozott ezzel a témával, és az itt megjelent cikkekből olyan részletek is kiderültek, amelyekre a Charisma nem tért ki. A lap 2000. október 8-i számában fényképes interjúban (Pastor Ray has new love – three months after divorce) nyilatkozik a pásztor és barátnője, Zelda Ireland arról, hogyan találkoztak és szerettek egy szempillantás alatt egymásba – hetekkel az után, hogy a lelkész bejelentette a válását a gyülekezetnek. A 42 éves egykori modell, Zelda Ireland elvált asszony, három gyermekkel. Volt férje, a jelenleg Svájcban élő Thomas Zilk az újságon keresztül annyit üzent volt nejének, hogy reméli, "jövendőbeli partnere legalább úgy fog gondoskodni róla", mint ahogy ő tette. Ray McCauley korábban is ismerte a gyülekezetébe járó hölgyet, de elmondása szerint kapcsolatuk akkor kezdődött, amikor egy délután összefutottak a divatos johannesburgi Sandton kávéházban. Kapcsolatukról annyit árult el, hogy "nagyon jól kijönnek egymással", és "élvezik egymás társaságát", de "a házasságon kívüli szexben nem hisznek". Ray McCauley közvetve így utalt azokra a hírekre, amelyek szerint a válás után röviddel már együtt él az új barátnőjével.

Ezekkel az információkkal – ahogy korábbi írásunkkal sem – természetesen nem kipellengérezni szeretnénk másokat, hanem a pásztorok esetében fennálló erkölcsi követelmények és a tények közötti ellentmondásos viszonyra szeretnénk felhívni a figyelmet. Ray McCauley nem csupán a világ egyik legismertebb pünkösdi–karizmatikus vezetője, hanem a Keresztény Egyházak Nemzetközi Szövetségének (International Federation of Christian Churches) az elnökeként világszerte mintegy hatszáz további gyülekezet képviselője, továbbá egy nemzetközi televíziós hálózat vezetője is. A rendelkezésünkre álló információk alapján továbbra is úgy érezzük, Ray pásztor nem adott egyértelmű magyarázatot arra, hogy miként egyezteti össze válását és új kapcsolatát zavartalanul folytatott keresztény szolgálatával.

Üdvözlettel:

Morvay Péter