LUTHER és a hitújítás kora

A 16. század korszakváltó időszakként robbant be az emberiség történelmébe. Egymás után dőltek meg a régi, stabilnak tartott dogmák, axiómák és nézetek, helyükbe új felfogás, új szemlélet lépett, elindítva egy dinamikus és szabad korszakot, a történelmi újkort.

Amikor Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát (1492), hirtelen kitágult az emberi lét földi dimenziója. Ezt a képet tovább bővítették, formálták a még újabb földrajzi felfedezések (Vasco da Gama, Amerigo Vespucci, Balboa, később pedig Magellán). Az eddig laposnak hitt földkorong az emberi tudatban átalakult földgömbbé, a geocentrikus világkép Kopernikusz (1473–1543) révén heliocentrikus világképpé.

Az 1519-ben német–római császárrá koronázott V. Károly nemcsak az „öreg kontinens” országaiban uralkodott – Németalföldön, Burgundiában, Spanyolországban és a Nápolyi–Szicíliai Királyságban –, hanem birodalma kiterjedt az újonnan felfedezett amerikai spanyol birtokokra is.

Ebben az izgalmas időszakban lépett színre Luther Márton (1483–1546), aki nem a földi, hanem egy bibliai „újvilág” felfedezésére hivatkozva szembeszállt kora uralkodó mentalitásával, gondolkodásával, vallási gyakorlatával. Hamar szembekerült az akkori politikai „szuperhatalom” birtokosával, V. Károllyal, valamint vallási hatalmával, Rómával és szövetségeseivel. Mindkét oldalról kiátkozták, kiközösítették, minden természetes ok szerint el kellett volna buknia. Azonban nem így történt: a Luther által elindított reformáció minden dimenzióban megváltoztatta korát, és ma is aktuális üzenettel szolgál.

Ennek okán írt ki pályázatot Luther és a hitújítás témakörében a Bornemisza Péter Gimnázium (BPG). A Superbook Club Alapítvánnyal karöltve arra a kérdésre irányította a figyelmet: mi az oka annak, hogy egy egyszerű bányász fia, egy hétköznapinak tűnő ember ilyen hatást tudott gyakorolni a történelem alakulására? A téma felvetésének aktualitását az adta, hogy a Budapest Film forgalmazásában idén mutatták be a Luther című mozifilmet, amelyet ez idáig mintegy ötvenezren néztek meg a hazai filmszínházakban. „Úgy véltük: a multimédiás jellegű felhasználás révén kiváló oktatási segédanyag áll rendelkezésünkre, mely elsősorban a történelem, de vallástörténet, művészettörténet, politikatudomány és zenetörténet területén is használható. A modern technika lehetőséget ad arra, hogy a diákok belépjenek a fél évezredes múltba, és tanulmányozzák, miként jött ki Európa a középkor sötétségéből” – mondta lapunknak Soós István, a Superbook Club Alapítvány elnöke.

Munkában a zsűri

A Luther és a hitújítás kora címmel meghirdetett pályázat nagy sikert aratott az egész országban, és – Győr– Moson–Soprontól Szabolcs–Szatmár– Bereg megyéig, Pest megyétől Baranyáig – mindenütt komoly érdeklődést váltott ki. Végül százhuszonhat, egyenként háromfős csapat nevezett be a nemes vetélkedésre, nemcsak felekezeti, hanem világnézetileg semleges iskolákból is. Igaz, elért pontszámaik alapján a felekezeti iskolák nagyobb számban kerültek be a döntőbe.

***

A döntő helyszínét, az MTA budavári kongresszusi termét több száz diák és pedagógus töltötte meg az egyik májusi délutánon. (A vetélkedőt kiíró és a díjakat felajánló iskola etikai megfontolások alapján saját csapatát nem szerepeltette ebben az utolsó fordulóban.)

A helyezések a verseny során többször változtak

„Örömmel tölt el, hogy ilyen sok iskola mutatott érdeklődést a vetélkedő iránt, bizonyítva felkészültségét egy olyan témában, amely széles körű tájékozódást, ismeretszerzést, kutatómunkát igényel a történelem tantárgy kereteiből kilépve számos más műveltségterületen is” – hangzott el Magyar Bálint oktatási miniszter üzenete.

Csapatok a „startvonalnál”

A diákok könyvek tucatjaiból készültek a fordulókra, sokan az internetet is igénybe vették a száz tesztkérdés megválaszolásához. A könyvek kiválasztásánál fontos szempont volt az életszerűség: „Főként olyan könyveket ajánlottam a diákoknak a felkészüléshez, amelyek életközelbe hozzák Luthert, valóságos szituációkat írnak le a reformátor életéről, és nem egy merev szoborként ábrázolják őt, akit távolról kell tisztelnünk” – mondta lapunknak a pályázatot kiíró iskola vezető történelemtanára. „A felkészülés ideje alatt gyakran jártunk könyvtárba, hét könyvet kiolvastunk, és két héten keresztül napi két órát foglalkoztunk az anyaggal, történelemtanárunk vezetésével. Tegnap főleg a színdarabot próbáltuk: egy általunk fontosnak vélt epizódot kell négyperces időtartamban megjelenítenünk Luther életéből” – felelte kérdésünkre Csupor Tímea nyolcadik osztályos tanuló, a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központtól. Nagybaji Orsolyát, a pécsi Babits Mihály Gimnázium diákját szintén a történelemtanára készítette fel, míg a keszthelyi Idegenforgalmi Szakiskola tanulói hittantanáruk, Nagyné Szeker Éva evangélikus lelkésznő segítségét vették igénybe.

„Nagyon örvendek, hogy a téma egyáltalán előkerült. Fontos ügynek tartom, hogy egy ilyen nagy volumenű rendezvényen fölkarolják és bemutatják a kereszténységnek ezt a forradalmi idejét. Az iskolai tananyagban nagyon kevés időt hagynak ennek a témának a feldolgozására. A keszthelyi csapat egyébként nem egyházi iskolából érkezett, és széles körű olvasottságukkal tudtak a diákok versenyébe bekapcsolódni” – fejtette ki az iskola hittantanárnője. A csapatot az iskola igazgatója, Boda Sándor is elkísérte, és a lelkésznővel együtt izgult diákjai jó szerepléséért.

Könyvjutalom mindenkinek

A különböző feladatok megoldása révén hét fordulóban lehetett gyűjteni a pontokat, a végén pedig a közönség is szavazhatott kedvenc csapatára. A négyperces színdarab során többen jelenítették meg a wormsi birodalmi gyűlést, amikor Luthernek a világ legnagyobb uralkodója, V. Károly császár előtt kellett számot adni nézeteiről.

A verseny győztesei

Érvek és ellenérvek megjelenítéséből kiderült: Luther csak abban az esetben lett volna hajlandó visszavonni tételeit, ha azt a Biblia szavaival tudták volna cáfolni a birodalom nagy tekintélyű urai. A zsűri – Horváth Péter (az ELTE docense), Kulcsár Árpád (a Szent Pál Akadémia docense) és a zsűri elnöke, Száray Miklós (az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium vezető tanára) minden jelenet után magasba tartotta az általuk megítélt pontszámot. A tesztkérdéseket a BPG tanárai javították. A helyezések gyakran változtak az egyes fordulók után, végül a debreceni Tóth Árpád Gimnázium csapata, Dávid Csaba, Simon Gergő és Will Csaba – az egyetlen férficsapat a tizenhatos mezőnyben – nyerte meg az első díjat, a reformáció helyszíneit érintő németországi utazást. A zsűri elnöke nem győzte hangsúlyozni: ez az a verseny, amelyen senki sem veszített. Horváth Péter mint a zsűri tagja úgy nyilatkozott lapunknak, hogy még az egyetemen és az államvizsgán sem fedezhető fel ilyen magas szintű tudás e témakörben, mint amellyel most a hetedik–tizenkettedik osztályos korosztály számára kiírt pályázat kapcsán találkozott. „Úgy gondolom, ez a vetélkedő nagyon jó módszer arra, hogy a diákok egy témába beássák magukat, és olyan látást szerezzenek, amelyre később is építeni tudnak. A vetélkedés során pedig nemcsak ismereteket szereznek, hanem a tudás megszerzésének a technikáját is elsajátítják” – egészítette ki véleményét az egyetemi docens. „Rendkívül jó hangulatú vetélkedő volt, rendkívül jó helyen, történelmi környezetben” – foglalta össze Száray Miklós, a zsűri elnöke.