Előszó az új Bibliafordításhoz

A Hit Gyülekezete vezetői és a gyülekezet által alapított Szent Pál Akadémia ókori nyelveket és teológiát oktató tanárai 1995-ben kezdtek foglalkozni egy új bibliafordítás elkészítésének gondolatával, majd rövidesen hozzá is fogtak a munkához. Első célként az Újszövetség könyveinek lefordítását tűzték ki, bár azóta néhány ószövetségi könyv nyersfordítása is elkészült már. Az Új Exodus e mostani számában Márk evangéliumának elkészült új fordítását közöljük a fordítók lábjegyzeteivel, új keresztutalás-rendszerrel, valamint a fontosabb fogalmak és nevek magyarázatával kiegészítve, amelyek a mélyebb tanulmányozást és megértést kívánják segíteni. Folyóiratunk következő számaiban pedig szeretnénk folyamatosan közölni az Újszövetség valamennyi könyvét.

Annak, hogy nem Máté, hanem Márk evangéliumával kezdjük a sorozatot, az az oka, hogy ez készült el először, s így több időnk volt kiérlelni a szöveget, mint a többi esetében. Sem ez, sem a többi fordítás nem tekinthető minden részletében abszolút véglegesnek – bár hibás megoldásokat reményeink szerint már nem tartalmaz –; közlésük egyik célja többek között az is, hogy a végleges kiadás elkészítése előtt a nagyobb nyilvánosság visszajelzését is figyelembe vehessük. Éppen ezért várjuk kedves Olvasóink leveleit, észrevételeit, e-mailjeit a lapunk impresszumában feltüntetett címekre.

Munkánk menete általában a következő módon zajlott. Minden egyes újszövetségi könyvet a bizottság egy-egy tagja fordított le az eredeti görög szövegből, majd még legalább ketten, akik szintén szakirányú (klasszika-filológus) képzettséggel rendelkeznek, szóról szóra haladva egybevetették ezt a nyersfordítást az eredetivel. Észrevételeiket és a vitás kérdéseket megbeszélték a fordítóval, sőt egyes koncepcionális problémákat az egész bizottság elé vittek, s az így kapott eredményeket beépítettük a szövegbe, illetve a hozzá kapcsolódó láb- és végjegyzetekbe. Ezután az eredeti nyelveket szintén jól ismerő, de a magyar nyelv és irodalom területén is képzett, valamint teológus szakemberek a magyar szöveg „szépítését” végezték el, természetesen a fordító közreműködésével. A nehezebb, koncepcionális döntéseket ebben is az egész bizottság hozta meg. Közben elkészítettük a jegyzetek végleges változatait is, szintén gyakori konzultációk közepette.

Ezzel párhuzamosan a Szent Pál Akadémia hallgatóinak egy csoportja – sokan közülük azóta már végzett teológusok – az itt közölt változatban a lap margóján külön keretben található keresztutalás-rendszer elkészítésén fáradoztak, amelynek segítségével az olvasó egy adott helyhez kapcsolódó más bibliai szövegrészeket megtalálhat. Ehhez a munkához saját teológiai ismereteik mellett felhasználták a Kurt Aland-féle, illetve a Kurt Aland– Eberhardt Nestle-féle, a tudományos munka legmagasabb követelményeit is kielégítő, világszerte legszélesebb körben használt két görög szövegkiadás (amelyek a fordítás alapjaiul is szolgáltak), valamint a hasonló igényekkel készült angol fordítások, és néhány eddigi magyar kiadás keresztutalás-rendszerét is. Ők szintén ellenőrizték egymás munkáját. Ebben a közlésben a bibliai versek számát pirossal szedtük, s ezekhez kapcsolódnak az oldal szélén lévő keretben található keresztutalások, míg a lábjegyzetek számozását kék színnel oldottuk meg a jobb áttekinthetőség kedvéért.

Tökéletes bibliafordítást, amely visszaadja az eredeti szöveg gazdagságát, gyakorlatilag lehetetlen készíteni, ugyanis az eredeti szavak teljes jelentéstartalmát néha csak öt-tíz magyar szóval lehetne visszaadni, vagy pedig csak egy-egy kisebb tanulmánnyal. Ezenkívül az ókori nyelvek nyelvtani rendszeréből is fakad sok olyan tartalmi vonatkozás, amelyet a magyar nyelv nem képes visszaadni. Fejlettebb bibliai kultúrával rendelkező nemzetekben ezt a problémát úgy oldják meg, hogy sokféle fordítást készítenek, különböző céloknak megfelelően: könnyedebb, irodalmibb olvasásra, mélyebb tanulmányozásra, az eredeti szó szerinti szoros visszaadására stb. Mi a jelenlegi magyar igényeket figyelembe véve egy mai magyar nyelven is szépen megszólaló, a szó szerintiséget ennek rovására nem erőltető fordítást igyekeztünk elkészíteni, amely inkább a mondatok eredeti értelmét adja vissza. Hogy emellett a mélyebb teológiai tanulmányozást is elősegítsük, minden olyan esetben, ahol úgy éreztük, hogy nem sikerült teljesen érthetővé tenni ezen a módon azt, amit a szó vagy mondat kifejez, lábjegyzetekkel próbáltuk átadni azt az ismeretet vagy élményt, amelyben a fordítók részesültek. Az Evangélium teljes szövege után pedig egy olyan jegyzetgyűjteményt talál a kedves Olvasó, amely ábécérendben az összes fontosabb fogalom és név ilyen magyarázatát is tartalmazza röviden.

Két okból döntöttünk a könnyebb olvashatóság mellett: egyrészt, mert az eredeti szövegek is egyszerű, hétköznapi, emberi nyelven íródtak egyszerű, hétköznapi embereknek, nem pedig teológiai bikkfanyelven a teológusoknak, így ez áll a legközelebb ezeknek a szent iratoknak a szelleméhez, eredeti célkitűzéséhez. Másrészt Magyarországon nézetünk szerint egyelőre a legnagyobb szükség arra van, hogy minél több ember egyáltalán elolvassa, és alapvető szinten megértse a Bibliát. Ha majd ezt a nemzet többsége megtette már, biztosan eljön az ideje a szövegek teológiai célú fordításának és kiadásának is.

Ez az oka annak is, hogy egyesek várakozása ellenére nem hagytuk el a magyarban már kialakult és bevett hitélettel kapcsolatos szavak és nevek használatát, jóllehet azok sokszor pontatlanok és jobb szót is lehetne találni rájuk. Mégis igen furcsán kezdődne például a Márk evangéliuma mondjuk imígyen: „Jésua, a Messiás, Isten Fia örömhírének kezdete – amint meg van írva Jesájáhú prófétánál…: Jóchánán, az alámerítő, a sivatagban élt, és a visszafordulásra szóló alámerítkezést hirdette…” Bár ez lenne a tökéletesen helyes és pontos fordítás, mégis nagyon erőltetetten hatna, és a legtöbb olvasót elriasztaná a Szentírástól, ezért inkább a jegyzetekben utaltunk arra, mit is jelentettek pontosan az egyes szavak, vagy hogyan ejtették a neveket az eredeti arám nyelvi környezetben. Csak egy-két, nagyon értelemzavaró régi rossz fordítási tradíciót javítottunk ki tehát, és érvényesítettünk következetesen, többek között például a lélek és a szellem közötti különbségtételt igyekeztünk helyreállítani az eredeti szöveghez hűségesen.

Az Istentől ihletett mondatok Szent Szellem által megáldott olvasását kívánjuk mindenkinek!

A fordítók