2016. december

Korrajz

Droginvázió

A nagy meglepetést okozó amerikai elnökválasztás árnyékában – szinte észrevétlenül – adtak hírt arról, hogy hatvannégy államban nemcsak Donald Trumpra vagy Hillary Clintonra adhatták le a választók voksukat, hanem arra is, hogy a marihuánafogyasztást legalizálhassák.

Az eredmény ismert: november 8. után már Kaliforniában és Massachusettsben is szabadon lehet a marihuánát szívni, ez a döntés pedig sokak szerint végérvényesen megnyitotta az utat ahhoz, hogy előbb az USA teljes területén, majd idővel az egész világon bárki tiltás nélkül használhasson „füvet”.

Ezzel egyidőben a bűn­üldöző szervek és az egészségügy szinte tehetetlenül áll az úgynevezett dizájner drogok exponenciális görbét mutató terjedése előtt az egész világon, miközben úgy tűnik, a hallu­­cinogén hatású növények és kémiai anyagok új rene-szánsza kezd kibontakozni bizonyos „szakmai” körökben. Hol tartunk ma, és mi lesz ennek a végkifejlete? Írásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ.

A partidrogok fogyasztása a 90-es évek új zenei stílusaival kezdődött
A partidrogok fogyasztása a 90-es évek új zenei stílusaival kezdődött

Özönvízszerű áradatát tapasztaljuk ma a drogok tömegméretű elterjedésének. Az első nagy „vihar” az 1960-as években tört rá az USA-ra és Nyugat-Európára: tömegek kezdték el, és váltak rendszeres használóivá a marihuánának, a hasisnak, felfedezték és elterjesztették az LSD-t és más tudatmódosító szereket, a kokain- és heroinfogyasztás robbanásszerűen terjedt. Az 1990-es években aztán az új zenei irányzat, a techno (és különféle változatai: house, rave, trance, acid-party) megjelenésével együtt fiatalok milliói kezdik használni az úgynevezett partidrogokat: döntően a serkentő hatású amfetamint (az adrenalinból hozták létre, eredetileg orvosi-egészségügyi céllal) és a stimuláns-hallucinogén extasyt (vagy kémiai nevén MDMA-t, az amfetamin továbbfejlesztett változatát). Ekkor jelenik meg a drogpiacon a crack, a kokain bázikus anyaggal való összekeveréséből létrejövő kábítószer is. 2000-től egy új mérföldkőhöz érkezik a tömeges droghasználat: egyrészt megjelennek és elterjednek a dizájner drogok, másrészt a marihuánát egyre több helyen dekriminalizálják: elindul a legalizálása. A nyugati világban lezajló folyamatok hazánkban is – noha bizonyos mértékű késéssel – megjelennek. A probléma megoldása, kezelése és megelőzése – és egyáltalán: a helyzet értelmezése – nagy kihívást jelent az egész világ számára.

A fűkérdés

A marihuána legalizálásáért tüntetnek a szer rajongói
A marihuána legalizálásáért tüntetnek a szer rajongói

Gőzerővel zajlik napjainkban – főként az USA-ban és Nyugat-Európa nemzeteiben a liberalizmus jegyében – a cannabis sativa (indiai kender) egész társadalommal való elfogadtatása. Régebben a kender legalizálásáért való tüntetések majd felvonulások miatt voltak hangosak a híradások, ma már világszerte új trend van kibontakozóban: a cannabis orvosi céllal történő alkalmazása, döntően „a gyógyíthatatlan rákbetegek fájdalomcsillapítása” hangzatos és tudományosnak tűnő szlogenjével. A helyzet az, hogy a kábító fájdalomcsillapítókat – a morfint és származékait, illetve más gyógyszereket – már több mint húsz éve sikeresen alkalmazza az orvoslás ilyen tüneti kezelésekre. A modern alkalmazhatóságnak és az elhúzódó hatás ki­alakításának köszönhetően folyamatos, huszonnégy órás fájdalomcsökkenés és -mentesség érhető el anélkül, hogy bármilyen komolyabb hozzászokás vagy függőség kialakulna. Sok szakember szerint semmi nem indokolja, és főként semmi nem teszi sürgetővé a cannabis beépítését az orvoslásba – ezért többünkben él az erős gyanú: ez egy jól átgondolt és tudatos lépés bizonyos befolyásos körök részéről a dekriminalizáció és legalizáció felé. (Nem hivatalos magáninformációk szerint például az Európai Unió brüsszeli adminisztrációjának 30 és 60 év közötti életkorú vezető elitjének nagy része heti szinten használja kikapcsolódásra a marihuánát, és sokan élnek időnként kokainnal is.) Csak gondoljunk bele: rövid és hosszú távon milyen hatással bír az, és milyen üzenete van annak, amikor egy ország egészségügyi minisztériuma pályázatot ír ki a cannabis üvegházakban való termesz­tésére. De nem is kell sokat gyanakodnunk: szinte mindenhol, ahol ma már legális a marihuána, ez a döntés előz­te meg a legalizálást. A drogproblémákkal foglalkozó szakemberek körében is rend­szerint parázs vita alakul ki: vajon a „fű” már-már ártalmatlannak tekinthető „köny­nyű” drog, amit hagyni kellene, hogy járhassa a maga útját, és inkább foglalkozzunk az olyan égetőbb kérdésekkel, mint az újabb szintetikus drogok, vagy továbbra is vegyük komolyan a „marihuánakérdést”. Egy tavaly megjelent és kevesek által ismert magyar kutatási eredmény mindenesetre komoly érvet szolgáltat a legalizálást továbbra is ellenzők körében: az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóinté­zet (KOKI) munkatársainak tapasztalatai szerint – amit a világ legrangosabb idegtudományi szaklapja, a Nature Neuroscience közölt le – a speciális mikroszkópos vizsgálatok azt mutatták, a cannabis hatóanyaga, a THC valósággal lesöpri a kulcsfontosságú fehérjéket az idegvégződésekről, amelyek letarolt mezőként néznek ki a droggal való találkozást követően. A látvány a kutatókat is meglepte és valósággal sokkolta (vagy inkább kijózanította…?).

Nagy vita zajlik orvosi körökben is a “fű” ártalmas vagy ártalmatlan voltáról
Nagy vita zajlik orvosi körökben is a “fű” ártalmas vagy ártalmatlan voltáról

A hiteles választ mégiscsak az évekig füvet szívó, de abból megszabaduló exdrogosok adhatják meg. Többségük határozottan állítja: a füves cigizés belépő a drogok világába, pszichés zavarok, jellembeli torzulások elő­idézője lehet, meglévő vagy lappangó személyiségzavarok manifesztációját, súlyosbodását eredményezheti. A rend­szeres marihuánahasználat miatt a pszichiátriai zárt osztályt is megjárt, több hónapos rehabilitáción átesett volt drogos fiatal számára nincsenek további kérdések és dilemmák.

Dizájner világ: biofű és randidrogok

Emellett a legnagyobb fejtörést a szakma és szinte az egész társadalom számára a dizájner drogok rohamos terjedése és népszerűsége okozza. Az interneten játszi könnyedséggel elérhető és rendkívül olcsón (egy adagját szinte pár száz forintért) beszerezhető szintetikus tudatmódosító és serkentő hatású, ismeretlen eredetű és össze­tételű porok és tabletták szinte teljesen elfoglalták az elmúlt években a drogpiacot. Nagy részük ugyan rákerült a „veszélyes pszichoaktív anyagok” tiltólistájára, de így is a drogok gyártói egy-két évvel a jogalkotók előtt járnak: százával vannak forgalomban olyan módosított kémiai vegyületek, amelyek nincsenek rajta ezen a listán, tehát gyakorlatilag legálisan árulhatóak. Nem beszélve arról, hogy havonta tízesével kísérleteznek ki újabb és újabb verziókat, így a szakma lépést sem tud tartani ezek felfedezésével és ellenőrzésével. Egy-két tudatos kattintás a böngészőkben, és megtalálhatóak az „emberi fogyasztásra alkalmatlan” fürdősók, füstölők, „növényi tápsók”. Ahogy ezt többen meg­fogalmazták: tömeges ember­kísérlet zajlik – döntően a fiatalok körében.

A legnépszerűbbek ma a szintetikus kannabinoidok, azaz a THC-hatóanyag szintetikusan továbbfejlesztett változatai: exponenciálisan nő az elterjedtségük és népszerű­ségük. A drogos szlengben „biofűként” vagy „herbál”-ként elnevezett szereknek semmi közük a biotermesztéshez. Sajnos a tapasztalat az, hogy ezt még sokszor az aktívan használók sem tudják. Ezekben a szerekben a hagyományos marihuánaadaghoz képest 40-60-szor (!) nagyobb dózisú és módosított hallucinogén-serkentő hatású THC-szerű drog van. Ma még fogalmunk sincs arról, hogy akár egyszeri használata is milyen elváltozásokat okoz az agynak azon a területein, amelyekre hat.

Azt biztosan állíthatjuk, hogy egy nagyon finoman hangolt rendszerbe avatkozik be, és állítja át hetekre-hónapokra vagy akár hosszabb időre is, ha rendszeresen használják. Mi lesz ezekkel a huszonéves fiatalokkal tíz-húsz év múlva? Milyen képességeket alakít át, hogyan változtatja meg a gondolkodásmódot, és lesz hatással akár az egész társadalom átformálására az, ami most zajlik? Nehéz ezekre választ adni, és úgy tűnik, az erőfeszítések ellenére is megállíthatatlanul terjed és teret nyer ez a fajta életmód.

Az elmúlt években – főként nyaranta – sokkoltak bennünket, magyarokat is az újabb és újabb megrázó hazai hírek a dizájner drogokkal kapcsolatban – gondoljunk csak a pár napon belül hat-nyolc halál­esettel járó túladagolásokra, a budapesti Blaha Lujza téren a zene nevű szintetikus anyag hatására ruhátlanul rohangáló és a mérgezés miatt a helyszínen elhunyt fiatal esetére, a drogot bevett terhes lányokra, akiken azonnali császármetszést hajtottak végre, hogy a babáik éle­tét megmenthessék, vagy legutóbb a kanadai zenész testvérpárra, akik az egyik balatoni fesztiválon a koncertjük után két eszméletlen állapotban lévő fiatal lányt hagytak hátra maguk után az öltözőjükben. A lányok való­szí­nűleg randidrogot (GHB-t, divatos nevén Ginát) kaphattak az italukba belekeverve, hogy aztán azt tehessenek velük, amit akarnak… De mindez csak a jéghegy csúcsa. A felszín alatt tömeges drogfogyasztás zajlik, egy hétvégén 200-300 ezer fiatal kábul el, és lép be a módosult tudatállapotba.

A drogok ugyanakkor ma már nem csak az „egyszerű” emberek és fiatalok tömegeinek divatos kellékei a szórakozáshoz. Politikusok, tanárok és növendékeik, mű­vé­szek – és még sorolhatnám – szinte rendszeres, hétvégi kikapcsolódásának és rekreációjának eszközévé váltak. Brüsszeli és magyar parlamenti képviselők, hazai elitgimnáziumban tanítók és tanulók, a társadalomra nagyobb befolyással és hatással bíró emberek ugyanúgy igénylik és használják. Logikus a következtetés: egy idő után bizonyos drogok legalizálásáért, elfogadtatásáért is hasonló mozgalmak indulhatnak el a jövőben, mint amilyenek (és ahogyan) most a nemi identitással kapcsolatban fellépnek, hiszen képmutatás is lenne az ilyen politikusok részéről, ha fenntartanák a törvényi tiltást, miközben maguk is rendszeresen használják ezeket.

Tudatmódosítók és módosuló terápiák

A nagy, világméretű drogrobbanás idején, az 1960-as években a hallucinogén szerek, más néven pszichedelikumok nagy felfedezése és újrafelfedezése is zajlott a pszichológusok, filozófusok, néprajzkutatók körében. Timothy Leary amerikai pszichiáter például az LSD-re építve egy vallási szervezetet hozott létre, ahol a „belső béke és harmónia” megtalálását tűzte ki célul. A kémiai anyagok jelentős része ugyan idővel illegálissá vált, az utóbbi időben azonban új lendületet kapott a velük való kísérletezés, az a próbálkozás, hogy valamiféleképpen beépítsék például a pszichoterápiákba, pszichés betegek kezelésébe.

Timothy Leary amerikai pszichiáter LSD-re épített vallási szervezetet hozott létre
Timothy Leary amerikai pszichiáter LSD-re épített vallási szervezetet hozott létre

A kémiai anyagok közül hatása tekintetében kiemelkedik a DMT (dimetil-triptamin). A bennszülött amazóniai indián kultúrákban a DMT-t – amely több őshonos növény kivonatában megtalálható – az ayahuasca nevű sámánisztikus főzet fő összetevőjeként fogyasztják spirituális, illetve gyógyítási céllal. Az utóbbi években világszerte – és hazánkban is – komoly, tudományos igényű kutatások zajlanak a triptaminszármazékok emberi szervezetre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Bebizonyosodott, hogy testünkben is találhatóak úgynevezett endogén triptaminszármazé­kok, amelyek feladata még tisztázatlan. Ma még nagyon keveset tudunk az endogén DMT normális élettani folyamatokban betöltött szabályozó szerepéről, azonban egyre több bizonyíték van arra, hogy fontos szerepet játszik olyan folyamatokban, mint az álom, a képzelet vagy a kreativitás. Többek között az endogén triptaminkutatással kapcsolatos eddigi eredmények is hozzá­járulnak ahhoz, hogy a tudo­mányos élet szereplői, neves gyógyszerészek, kutatóorvo­sok is felhagynak a biológiai élet klasszikus materialista-evolucionista megközelítésével, és egyre többen állítják, hogy nemcsak hallucinációkat, azaz érzékcsalódásokat okozó kémiai szerekről és rendszerekről van itt szó, hanem azok valódi spirituális élményeket is okoznak egyelőre még nem tisztázott mechanizmusok útján. Tudományos szinten is kezdik tehát felfedezni azt (és visszatérni ahhoz?), amit több ezer éve állít az emberiség a szellemvilág létezéséről.

Tudatlazítás és következményei

Ezeket a tudatmódosító szereket, kémiai anyagokat lehetne „tudatlazítóknak” is nevezni. Mit is értek ezen? John Locke angol filozófus megfogalmazásában a tudat az érzékelési, észlelési, gondolkodási és cselekvési mozzanatok éber, céltudatos megélési módja. Az emberi tudat létrehozója és irányítója anyagi szinten a központi idegrendszerünk, ezen belül az agykéreg, a „szürkeállományunk”. A tudatunk rengeteg tanult viselkedésével, cselekvésével és a látható-tapasztalati világ folyamatos megfigyelésével, értékelésével „lefoglal” bennünket. Egyrészt erős kontrollként funkcionál: akadályoz bennünket saját magunk mélyebb megismerésében, és a láthatatlan szellemi valósággal szemben is egyfajta függönyt vagy falat képez. De ez egyben védelem is számunkra. A bibliai világnézet szerint ugyanis a föld fölötti ég, valamint a föld alatti világ szellemi dimenziójában a Sátán és más gonosz szellemi lények, bukott angyalok vannak jelen; ezeknek az erős „tudatfal” ellenére is van befolyásuk az emberekre; egyénekre, közösségekre és egész népekre egyaránt. Pál apostol az Efézusiakhoz írt levelében úgy fogalmazza meg ezt, hogy „a légkör felett uralkodó fejedelem” szellemét követik „az engedetlenség fiai”. A megtérés nélküli emberek gondolkodására és cselekvésére is hatással vannak a láthatatlan, bukott lények.

Az ezekkel a lényekkel való kapcsolatteremtés és kapcsolattartás mindenféle módját, egyszóval az okkultizmust Isten – az emberi élet védelmének érdekében – határozottan és egyértel­műen tiltja: „Mikor te bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ad neked: ne tanulj cselekedni azoknak a népeknek utálatosságai szerint. Ne találtassék teközötted, aki az ő fiát vagy leányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se bűbájos, se ördöngősöktől tudakozó, se titokfejtő, se halottidéző; mert mind utálja az Úr, aki ezeket műveli, és ez ilyen utálatosságokért űzi ki őket az Úr, a te Istened teelőled.” (5Móz 18:9–12)

Az ősi pogány népek világnézete erősen animista jellegű volt, az okkultizmust gyakorolták. Minden népnek, törzsnek megvolt az a vezető tisztségben lévő tagja, varázslója, sámánja, aki a törzsi szellemekkel tartotta – mintegy médiumként – a kapcsolatot. A szellemi lényeket, isteneket kellett szolgálni, időnként kedvükben járni, nekik mutattak be áldozatokat, hogy szerencsések legyenek. Az ilyen népekkel foglalkozó néprajzkutatók és történészek munkája révén jól ismert, hogy a szellemvilággal történő kapcsolatteremtésben minden népnél és minden esetben megtalálhatjuk a hallucinogén, tudatmódosító hatású növények használatát, amelyet rítusos tánccal, énekléssel, ütemes dobszóval és „varázsigék” ismételgetésével egészítettek ki (a hosszú, monoton, ritmikus ismétlődés hipnotikus állapotot okoz, mikor is az agyban az alvásra jellemző EEG-hullámok mérhetők, holott az illető ébren van), valamint szélsőséges önkínzással (például a test vagdosása és szélsőséges aszkézis), hogy a médiumitáshoz szükséges transzállapotot előidézzék.

A hallucinogén anyagok egyfajta „tudatlazítóként” funkcionálnak tehát: rést nyitnak a tudatfalon, az úgynevezett énhatárokat elmossák, az emberi személyiséget egy átjáróházzá teszik, elhúzzák egy időre a látható és láthatatlan világ között húzódó függönyt. A mo­dern köntösbe bújtatott különféle relaxációs-meditációs technikák, a jóga is el tud érni ilyen tudatlazítást. Ezek a bibliai megközelítés alapján illegális behatolások a szellemvilágba az okkultizmushoz tartoznak, amelyek súlyos és káros következményekkel járnak minden esetben az ezt gyakorlók életében.

Jób könyvében egy rendkívül érdekes kijelentést olvashatunk, amely a tudat­nak ebbe a működésébe is betekintést nyújt: „Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá! Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházukban szenderegnek; Akkor nyitja meg az embe­rek fülét, és megpecsételi megintetésükkel.” (Jób 33:14–16). Két természetesen is létrejövő „módosult” tudatállapotot említ a Szentírás: az egyik a mély álom (vagy mély alvás), a másik a „szendergés”, tehát a félig éber, félig alvó, átmeneti jellegű állapot. Ezek azok a pillanatok, amikor az agyban termelődő és rendkívül jól és szigorúan szabályozott belső kémiai anyagok is létrehozzák a tudatnak egy „módosultabb”, „kilazultabb” helyzetét. Az Ige szerint – többek között – ilyenkor tudja az Úr közvetlenül is elérni, megszólítani a bűnös ember szívét-szellemét, tehát a láthatatlan részét.

A sámánok is használnak tudatmódosító hatású növényeket, s így viszik révületbe a népet
A sámánok is használnak tudatmódosító hatású növényeket, s így viszik révületbe a népet

Ugyanakkor az is kijelent­hető, hogy az ilyen spirituális élmény Isten privilégiuma is egyben – tehát csak ő teheti meg, hogy így szóljon, és felhasználja az embernek ezt a tudatmódosult helyzetét.

Az ember önkényesen, tudatmódosító hallucinogén szerek alkalmazásával vagy akár speciális testtartásokkal, meditációval, hipnózissal bibliai értelemben illegális behatolást hajt végre a láthatatlan szellemvilágba, még akkor is, ha a maga megítélése szerint ezt jó szándékkal, jó célok érdekében teszi is.

Mi vár ránk?

Joggal adódik a kérdés: látva a drogok, kábítószerek egyre szélesebb körű elterjedtségét, mi várható? Megváltoztatható-e ez a folyamat? Ha igen, hogyan? Mit lehet tenni?

A választ szintén a Szentírásban találjuk. Isten Igéjének ugyanis határozott elő­rejelzése van a jövőt illetően. A Bibliában a görög „farmakeia” kifejezés fordítható ugyanis drogkészítésként, a „farmakeusz”-ok pedig a drogot előállítókat, kábítószergyártókat jelenti. Az Újszövetségben több helyen is előfordul ez a szó, ebből négyszer a Jelenések könyvében találkozhatunk vele, ami egyértelművé teszi: az idők végén, közvetlenül a korszakváltás előtti évekre lesz jellemző a drogozás, kábítószerhasználat. Ebből az következik, hogy a mostani, az előzőekben röviden felvázolt, már ma is ijesztő droghelyzet valószínűleg tovább fog romlani. Részleges megoldások, javulások történhetnek drogügyben, de a tendencia egyre rosszabb, hasonlóan ahhoz, ahogy a világban a jézusi prófécia szerint minden más törvénytelenség is megnövekedik.

Mit lehet akkor tenni és tanácsolni? Az egyik igerész a Jelenések könyvében, ahol a farmakeia szó megtalálható, az idők végén az újonnan létrejövő és szellemileg megerősödő babiloni birodalommal hozza szoros összefüggésbe a droghasználatot és terjesztését is: „És szövétneknek világossága többé te benned nem fénylik; és vőlegénynek és menyasszonynak szava sem hallatik többé te benned; mert a te kalmáraid valának a földnek fejedelmei; mert a te bűvölé­seidtől (farmakeia – drogkészítés, drogok terjesztése, kábítószeripar) eltévelyedtek mind a népek.” (Jel 18:23) A figyelmeztető és helyes irányt mutató felszólítás egyenesen a mennyből érkezik: „És hallék más szózatot a mennyből, amely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bű­neiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból…” (Jel 18:4) – A megoldás tehát az, ha az egyes személyeket, egyéneket próbáljuk ezekről az igazságokról tájékoztatni, és a helyes hozzáállást megmutatni. Fontos és helyénvaló tehát a hatékony drogprevenció, a tájékoztatás, és személyes meggyőzéssel kimenteni az embertársainkat a drog csapdájából. (A szerző orvos, teológus és drogprevenciós szakember.)

Az Egyesült Államok napjainkban egy soha nem látott kábítószer-túladagolási hullámot él át. Az ENSZ által kiadott egyik jelentés szerint a helyzet olyan súlyos, hogy az elmúlt évtizedben országszerte megduplázódott a túladagolásban elhunytak száma. A függők fele opiátokat (ópium, morfium, heroin, kodein, metadon) használt. A The Guardian brit napilap elemzése szerint kimondható, hogy ma több amerikai hal meg túladagolásban, mint autóbalesetben vagy bűncselekmény áldozataként. 2014-ben negyvenhét­ezren hunytak el kábítószer-fogyasztás miatt, ez átlagosan 130 halálesetet jelent naponta. A jelenlegi járvány abban is különbözik a korábbiaktól, hogy növekvő számban érint jómódú vagy középosztálybeli fehér családokat.

Még szeptemberben járta be a világsajtót az az Ohio államban készült fotó, amelyen egy szőke kisfiú fásultan néz a kamerába egy autó hátsó üléséről. Eközben elöl, a volán mögött egy férfi fekszik tátott szájjal, szemmel láthatólag eszméletlenül. Mellette egy nő hasonló po­zí­ció­­ban lóg le az anyósülésről. Mint kiderült, a félszeg kisfiú az ötven­éves nő unokája volt. Amikor a rend­őrök észrevették, hogy az autó összevissza cikázik, és látták, ahogy a vezető feje előre-hátra billeg, félre akarták állítani a járművet. A férfi magától lehúzódott az autóval, majd eszméletét vesztette. A történteket megörökítő fényképet elrettentésként tették közzé a Facebookon, felhívva az emberek figyelmét a számos amerikai államot sújtó, rekord számú túladagolásra.

Az országos szintű probléma másik emblematikus tünete egy washingtoni anya és apa esete, akik azon felül, hogy drogtanyává züllesztették lakásukat, magukon kívül három gyermekükbe is rendszeresen heroint fecskendeztek. A 6, 4 és 2 éves gyerekek azután kerültek el otthonról, hogy tavaly a gyermekjóléti szolgálat munkatársai egy bejelentésre kimentek a szülők lakására. Miután elhozták a gyerekeket, számos szúrás helyét fedezték fel a testünkön, melyeket a gyermekek a „legyél jobban gyógyszer” beadásának a helyeként írtak le. (mno.hu, Kulifai Sára)
 

Az emberi lényeg felszámolása

A drogliberalizációs törekvések szoros összefüggésben állnak a transzhumanizmus posztmodern eszméjével és mozgalmával, ugyanis a tudatmódosító szerek rendszeres használata az emberi személyiség antropológiai mélységű átalakításának is eszköze. De ember lesz-e még ennek végeredménye?

Nietzsche volt a nyugati gondolkodás első olyan nagy hatású „prófétája”, aki az ember evolúciós továbbfejlődését hirdette meg és követelte egy olyan új fajjá, amely a hagyományos értelemben már nem ember, hanem emberfeletti ember (übermensch). Filozófiája szerint – melyet ma már tömegek követnek – az idejétmúlt emberi lény akkor képes evolúciós ugrást végrehajtva továbblépni az emberfeletti ember faja felé, ha a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás által létrehozott, szereteten és részvéten alapuló lelkiismeretet felszámolja önmagában. Túl jón és rosszon című művében Nietzsche meghirdeti a bűn klasszikus fogalmának megszüntetését, minden érték átértékelését, a jó és rossz dichotómiájának megszüntetését. Ezeket Nietzsche az evolúció biológiai törvényeihez viszonyítva természetellenesnek ítéli, mondván, a természetben az erősebb marad fenn, ezért a gyengébb megsegítése (részvét) természetellenes. Álláspontja szerint a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás bűnfogalma természetellenes bűntudatot hoz létre, ezzel eltorzítja a személyiséget, gyengévé teszi, és ez élet- és fejlődésellenes. Radikálisan végigvitt gondolatmenete szerint az ősi, pogány, Bibliát megelőző világnézethez kell visszatérni ahhoz, hogy az ember átalakuljon emberfeletti emberré. Ennek utolsó lépése „a legnagyobb nehézkedés legyőzése”: az embernek le kell mondania az örök üdvösségről, pontosabban meg kell tagadnia az örök üdvösség és kárhozat zsidó-keresztény eszméjét, és el kell fogadnia az örök visszatérés – távol-keleti, reinkarnációs, illetve sztoikus ihletettségű – felfogását, mely szerint az ember valamiképp örökké újra meg újra visszatér e földi életébe.

Nietzsche nagy népszerűségre szert tevő gondolatát, melynek lebutított változatát igyekezett megvalósítani a hitlerizmus – ez volt az SS „vallása”, amely nemcsak a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás hordozóinak, a zsidóknak és a keresztényeknek a fizikai megsemmisítését célozta, de egyúttal katonáit a részvét és a lelkiismeret önmagukban való teljes felszámolására is kiképezte –, az 1960-as években a New Age és a hippimozgalom erőszakmentes formában újra egyaránt zászlajára tűzte. Emlékezhetünk John Lennon világhírű dalára, az Imagine-ra („képzeld el, hogy nincs menny”), amelynek szövege lényegében ugyanennek szelíd verzióját hirdette. A New Age szerint az 1960-as években a világ egy új korszakba, az asztrológiai számításokkal meghatározott Vízöntő korába lépett át, amely a megelőző Kos (Ószövetség) majd Halak (kereszténység) korszakát követi, s amelyben az emberiség túllépve a zsidó-keresztény kinyilatkoztatást, egy hindu-buddhista ihletettségű világbéke állapotába jut. (Magyarországon korát megelőzve Hamvas Béla filozófiája képviselte ezt a felfogást.) Ezt hirdette meg és írta le például a hippizmus Hair című kultuszmusicalje és -filmje is nyitódalában (Aquarius, azaz Vízöntő). A film is betekintést ad abba, hogy a mozgalom ebből a szempontból kulcsfontosságúnak tekintette a tudatmódosító szerek használatát. Ezt a nézetet különösen az amerikai pszichológus, Timothy Leary képviselte és terjesztette, aki az „ellenkultúra” egyik legfőbb ideológusaként maga is kipróbálta ezeket, és kifejezetten ajánlotta a kábítószerek használatát az emberi tudat gyökeres átalakítása céljából. Itt meg kell jegyeznünk, hogy már Freud is folyamatosan használt kokaint, melynek serkentő hatása szerepet játszott negyvenkét könyvének megírásában is. De nemcsak a pszichológusok között fordult elő ilyesmi: Churchill a whiskyt és a szivart ópiumtinktúra napi fogyasztásával egészítette ki, sőt a britek között – gyarmataik és világkereskedelmük visszahatásaként – ez már egészen régi hagyomány volt. A marihuánalegalizáció élharcosai nemrég új érvvel gyarapodtak, amikor Shakespeare pipájának kémiai vizsgálatával biztosan kimutatták, hogy a drámaíró maga is megismerkedett a hasis és a marihuána élményével.



A hatvanas évek nemzedékének mára felnőtt gyermekei majd unokái már tömegméretekben és számukra természetesen napi vagy heti rendszerességgel magától értetődően fogyasztanak könnyű drogokat, e nélkül nem is szórakoznak. Magánbeszélgetésekből tudom, amit hivatalos statisztikákból egyelőre nem lehet megtudni, hogy a világ legjobb egyetemein tanuló diákok is napi-heti rendszerességgel szívnak marihuánát. Egy a leideni egyetemen végzős matematikus(!) hallgató ismerősöm például azt mondta, ő azt szereti legjobban, „ha állandóan be van állva egy kicsit”, ez még a tanulásban sem akadályozza, „és a legtöbben így csinálják”, a tanárok egy része is. A brüsszeli politikai ad­mi­nisztrá­cióban dolgozók között viszonylag általános a marihuána és a kokain hétvégenkénti használata. (Magánbeszélgetésekből az is tudható, hogy a 60 év alatti magyar politikai elit számos tagja, pártállástól függetlenül szintén nem veti meg ezeket.)

Francis_ Fukuyama: a drogok és az antidepresszáns gyógyszerek használata - többek között - az emberi lényeg felszámolásához vezet
Francis_ Fukuyama: a drogok és az antidepresszáns gyógyszerek használata - többek között - az emberi lényeg felszámolásához vezet


Fukuyama amerikai filozófus beszédes című művében, a Poszthumán jövendőnkben azzal vonja meg mindennek a mérlegét, hogy a jelenlegi nyugati civilizáció az emberi lényeg felszámolása felé tart, amiben – sok más tényező mellett – a drogoknak és az antidepresszáns gyógyszereknek is óriási szerepük van. Bár valamennyi ókori pogány kultúrában használtak kábítószereket spirituális célból, ez akkoriban mindig a sámánok / papok szigorú ellenőrzése alatt zajlott, akik csak bizonyos ünnepi alkalmakkor, szigorú korlátozások, elő­készületek és felkészítés mellett szolgáltatták ki egyéneknek vagy a közösségnek ezeket, és a recepteket a legnagyobb titokban tartották. E kultúrák mindegyikére jellemző volt, hogy a tudatmódosító szerek receptjei titkának kiadását vagy „indokolatlan” elkészítését maguk a sámánok / papok halállal büntették, mivel tudatában voltak veszélyességének. Ehhez képest a mai nyugati és az általa uralt globális kultúrában – mely egyedül az ezeken nyerhető extraprofit szempontját követi – bárki, bármikor, bárhol kontrollálatlanul, könnyen és egyre olcsóbban juthat hozzá bármilyen droghoz, ami általános és tömegméretű fogyasztásukhoz vezetett. Ennek antropológiai következményei beláthatatlanok, mivel a drogok az emberi gondolkodásmód, az egész lélek, a személyiség, sőt a szellemi élet gyökeres átalakítását eredményezik.

Egy hivatalosan forgalomban lévő gyógyszer magyar nyelvű, hivatalos mellékelt tájékoztatójában a minap ilyen fordulatra bukkant egy ismerősöm: „Amennyiben ön rekreációs szereket (LSD, kokain stb.) használ…” Szóval ezek ma már „rekreációs szerek” a hivatalos, orvosi szövegben?

Mindebben ráadásul az elmúlt években további forradalmi „előrelépést” hozott a DMT szintetikus előállítása. Ez egy olyan belső elválasztású hormon, amely természetes módon kizárólag a szívhalál beállta után szabadul fel az agyban, hogy az agyhalál beálltát késleltesse (ez az anyag okozza a klinikai halálból visszatérők által elmondott élményeket). Pár éve ez a szer – illegálisan – viszonylag olcsón elérhetővé vált gyakorlatilag mindenki számára, ami azt jelenti, hogy fiatalok tömegei élik át még életükben azt, amit természetes módon az ember csak a halálakor élhet át. De vajon milyen antropológiai változáshoz, átalakuláshoz vezet ez a személyiségben? A szer hatásáról elárulhat valamit, hogy az ókori germánok azért ették meg frissen megölt ellenségeik agyát azon melegében, hogy ennek az anyagnak a hatása alá kerüljenek, s erről a római leírások úgy számolnak be, hogy a germánok – az ős SS-ek – azért voltak szinte legyőzhetetlenek, mert semmi félelmet nem éreztek harc közben; valamint a dél-amerikai indiánok is tudhattak erről valamit, akik egészen kivételes esetekben alkalmaztak egy DMT-tartalmú főzetet (ayahuasca), de szigorúan tiltották a ritka növény termesztését, árusítását és azonnal halállal büntették indokolatlan használatát. És ma ezt pénzért bárki megveheti, nem beszélve arról, hogy fogyasztását – más hasonlók mellett – olyan nagyon népszerű pszichiáterguruk is ajánlják, mint például a magyar Feldmár András.

Feldmár András pszichiáterguru ajánlja több tudatmódosító szer használatát, köztük az ayahuascáét is
Feldmár András pszichiáterguru ajánlja több tudatmódosító szer használatát, köztük az ayahuascáét is


A mai transzhumanista törekvések, melyek az ember meghaladását és egy új lény létrehozását tűzték ki célul, részint az ember számítógépekkel való összekapcsolása, egybeépítése, részint orvosi, genetikai beavatkozások, részint pedig a transzszexuális (LMBTQ) eszmék népszerűsítése révén, a tudatmódosító szereket is ugyanebből a célból ajánlják, miközben a hozzáférés ezekhez tömegméretekben elérhetővé vált, bár egyelőre illegálisan. Min is dolgoznak hát azok, akik mindezt még törvényessé is akarják tenni? Ez az ultra­liberalizmus nem Nietzsche és a New Age übermensch-programját fogja megvalósítani? Miféle lény lesz az, aki mindezen tudatmódosítók rendszeres használata mellett meditációs gyakorlatait végezve, halála élményét bármikor kedve szerint újra meg újra átélve, szexualitását azonos ne­műek­kel, nem-nélküliekkel, rokonaival, álla­tokkal korlátlanul kiélve, önmagát itt-ott genetikailag módosítgattatva, számítógépekkel összekapcsolva éli majd az életét, és mindehhez egyedül csak pénzre lesz szüksége? Ember lesz még? Isten képmása?
(A szerk.)