Donald Trump mérlege

Donald Trump túl van kormányzása első száz napján. A Fox News felmérése szerint a fehér evangéliumi keresztények 73 százaléka elégedett az elnök eddigi teljesítményével. Nézzük, hogy a keresztények számára talán legfontosabb területeken – az abortusz, a genderideológia és a melegházasság kérdése, az iszlamista terrorizmus, a bevándorláspolitika és Izrael ügye – milyen irányba halad az új amerikai kormány.

Abortusz

Az amerikai elnök több kulcspozícióba életpárti politikusokat helyezett. Abortuszellenes álláspontjáról híres például Mike Pence alelnök, illetve Jeff Sessions igazságügyi és Tom Price egészségügyi miniszter. Trump betartotta egy, a kampány során tett ígéretét, amikor a Legfelsőbb Bíróságba szintén egy abortuszellenes bírát jelölt Neil Gorsuch személyében.

Életpárti lépés volt az is, hogy Trump elnöki rendelettel ismét hatályba léptette az úgynevezett Mexico City Policy törvényt. Ennek értelmében amerikai adófizetők pénzéből nem finanszírozhatóak abortuszpárti szervezetek más országokban. A Ronald Reagan által 1984-ben bevezetett rendelkezés értelmében külföldi civil szervezetek csak akkor kaphatnak amerikai támogatást, ha nyilatkoznak arról, hogy nem végeznek abortuszokat, és az abortuszt a „családtervezés egyik eszközeként” nem népszerűsítik. Reagan óta a demokrata párti elnökök (Bill Clinton és Barack Obama) a hivatalba lépésükkor azonnal visszavonták a törvényt, míg a republikánus elnökök (George W. Bush és Donald Trump) azonnal újra bevezették.

A fenti törvény szellemében az amerikai elnök megvonta a támogatást az ENSZ Népesedési Alapjától (United Nations Population Fund – UNFPA). Az alap ugyanis támogatja Kína születésszabályozással kapcsolatos politikáját, amelynek részét képezik a kényszerabortuszok és a kényszersterilizálások. A lépés az alapnak csak a 2017-es évben 32,5 millió dollár (mintegy 10 milliárd forint) bevételkiesést fog jelenteni.

Obama az elnöksége végén törvényben kötelezte az amerikai államokat, hogy az ország legnagyobb abortuszklinika-hálózatát (Planned Parenthood) anyagilag támogassák. Trump április 13-án ezt a rendelkezést is semmissé tette, és az államoknak megadta a szabad döntés lehetőségét a kérdésben.

Genderideológia és melegházasság

Köztudott, hogy Obama radikálisan melegpárti politikát folytatott, kormányának egyik fő célkitűzése a homoszexualitás védelme volt. Ő volt az első amerikai elnök, aki már beiktatási beszédében is kiállt a homoszexualitás mellett. A Newsweek magazin címlapján hirdette róla, hogy ő az első „meleg(barát) elnök” – a képen szivárvány-glóriával a fején ábrázolták. Rendeletben utasította a közintézményeket, hogy „nemileg semleges” mosdókat is üzemeltessenek. Obama idején a Legfelsőbb Bíróság minden amerikai tagállamot kötelezett a melegházasság elfogadására. A korábbi amerikai elnök ezen túl világméretű stratégiát is folytatott a meleg-„jogok” védelmében.

Obama elnöksége idején számos cukrászt, esküvői fotóst, virágárust, terapeutát, egészségügyi dolgozót és szállásadót sújtottak pénzbírsággal, és sokan veszítették el állásukat keresztény meggyőződésük miatt. Ők ugyanis nem voltak hajlandóak feladni a Bibliából merített, házassággal és szexualitással kapcsolatos alapelveiket – homoszexuális aktivisták felszólításai ellenére sem.

Donald Trump május 4-én „A szólásszabadság és a vallásszabadság védelmében” címmel elnöki rendeletet hozott. A rendelet egyik pontja azoknak a helyzetét könnyíti meg, akik vallási meggyőződésből nem tudnak azonosulni a genderideológia és a melegházasság eszméivel. „Nem fogjuk hagyni, hogy a hívő emberek célpontokká és áldozatokká váljanak, hogy elhallgattassák őket” – szögezte le az amerikai elnök, aki felhívta maga mellé a színpadra annak a katolikus szervezetnek a képviselőjét, amelyiket az Obama-adminisztráció arra kényszerített, hogy alkalmazottainak fizesse ki a fogamzásgátlók költségét.

Ugyanakkor sok konzervatív keresztény érezte úgy, hogy Trump ezzel az elnöki rendelettel nem tett eleget. Robert P. George, a Princeton Egyetem jogászprofesszora ekként fogalmazott: „A vallásszabadsággal kapcsolatos elnöki rendelet semmitmondó. Nem biztosít tényleges védelmet a lelkiismereti szabadságra. Árulás. Ivanka és Jared nyertek. Mi vesztettünk.” (Az elnöki rendelet emellett azt is kimondja, hogy az egyházak adómentessége akkor is megmarad, ha a vallási vezetők a politikáról beszélnek a pulpitus mögül.)

Trump ezenfelül még két olyan intézkedést hozott, amely szakított a korábbi kormányzat homoszexualitást legitimáló intézkedéseivel. Egyrészt könnyített Obama elnöki rendeletén, amely a kormány alvállalkozóinak tiltotta a nemi identitás miatti „diszkriminációt”. Másrészt Trump leállította a nemzeti statisztikai hivatalnál a melegjogi szervezetek számára (a finanszírozásuk miatt) fontos adatgyűjtést.

Trump lánya és veje, Ivanka és Jared Kushner ugyanakkor nagy támogatói az LMBTQ-jogoknak.

Az evangéliumi keresztények közül sokan tartanak attól, hogy a New York-i házaspár liberalizálni fogja a Trump-kormány genderpolitikáját. Márciusban a Politico konzervatív portál jelentette elsőként, hogy Jared és Ivanka lobbitevékenysége akadályozta meg, hogy Trump aláírja azt az elnöki rendeletet, amely visszavonta volna az Obama által a melegeknek adott munkahelyi jogsegélyeket.

Iszlamista terror

„Egyesíteni fogjuk a civilizált világot a szélsőséges iszlám terrorizmussal szemben, amelyet el fogunk törölni a Föld színéről” – jelentette ki Donald Trump január 20-ai beiktatási beszédében. Az elnökválasztási kampány idején Trump sokszor mondta, hogy a terrorizmus visszaszorítása érdekében nagyon másfajta politikát fog folytatni, mint elődei. „Hillary Clinton politikája volt az, amelyik szabadjára engedte az Iszlám Államot, nem szabott gátat a terrorizmus terjedésének, és Iránt ráhelyezte arra a pályára, amelyen nukleáris fegyverekhez juthat” – fogalmazott.

Trump néhány órával a beiktatását követően kinevezte a védelmi misztérium élére a „Veszett Kutya” nevet szerzett James Mattis tábornokot, aki már február 27-én letette az elnök asztalára az ISIS felszámolását célzó előzetes tervét. A folyamat jelenleg „a tervezés utolsó fázisánál tart” – fogalmazott a napokban a Breitbart Newsnak egy vezető fehér házi tisztviselő.

Kétségtelen, hogy Trump beiktatása óta növekedett a nyomás az ISIS-en. Az amerikai hadsereg április elején egy minden eddiginél nagyobb támadófegyvert, „a minden bombák anyját” vetette be az Iszlám Állammal szemben. A támadásban 90 iszlamista harcos vesztette életét, és a bomba a becsapódás másfél kilométeres körzetében minden földi és föld alatti létesítményt megsemmisített. Az Iszlám Államot célzó amerikai légicsapások száma pedig a támadások 2014-es megkezdése óta most márciusban ért tetőpontra.

Március végén Rex Tillerson külügyminiszter vezetésével nemzetközi konferenciát rendeztek Washingtonban az ISIS visszaszorítása céljából. A konferencián 68 ország képviselői vettek részt.

Washington ugyan továbbra is működésben tartja a guantanamói börtönt, de Trump ígéreteivel szemben a fogolytábort még nem sikerült benépesíteni a „rosszfiúkkal”. Trump mintha visszavonulót fújt volna a vizes kínzással, illetve azzal kapcsolatban, hogy a terroristák családtagjainak a likvidálását se tartja kizárhatónak.

Elnökjelöltként Trump azt ígérte, hogy egy iszlám radikalizmus elleni bizottságot hoz létre. Az elnökjelölt azt is mondta, hogy az amerikai kormányzat szélsőséges ideológiákkal szembeni programját átalakítja és át is nevezi, hogy az kizárólag az iszlám radikalizmus ellen tevékenykedjen. Ezek az ígéretei azonban – egyelőre – nem valósultak meg.

Donald Trump arra is ígéretet tett, hogy meg fogja védeni a Közel-Keleten élő keresztényeket az erőszakos dzsihádistákkal szemben. „Segíte­­ni fogunk rajtuk! Borzalmasan bántak velük!” – mondta az elnökjelölt a CBN csatornának adott interjúban. Az új elnök a terrorizmus által érintett országokból érkező bevándorlást tiltó rendeletében először kivételt akart tenni az üldözött keresztényekkel kapcsolatban. A vallási kisebbséggel szembeni „kivételes bánásmódot” azonban többen ellenezték, és a nyomásnak engedve Trump végül kihagyta ezt az elnöki rendelet végleges szövegéből. Ennek eredményeképpen fordítottak vissza például egy hattagú szír keresztény családot a philadelphiai repülőtérről január végén.

Bevándorlás

A bevándorlással kapcsolatos két legfontosabb választási ígéretét – a bevándorlás meg­akadályozása bizonyos iszlám országokból, illetve a mexikói határ mentén egy kerítés felépítése – az amerikai elnök eddig nem tudta keresztülvinni. Ezek az erőfeszítései mindeddig bírósági és kongresszusi ellenállásba ütköztek.

Ennek ellenére Trump illegális bevándorlással kapcsolatos retorikája sokakat láthatóan elijesztett a szabálytalan határátlépéstől.

A mexikói határnál történt letartóztatások most márciusban 17 éves mélypontra süllyedtek. Az elnök egy rendeletben kiterjesztette a bevándorlásügyi szövetségi ügynökök hatásköreit. A korábbi gyakorlattal szemben az ügynököknek már nemcsak a bűn­elköve­tő illegális bevándorlókra kell összpontosítaniuk, hanem mindenkivel szemben fel kell lépniük, akinek nincs legális tartózkodási engedélye.

Izrael

Soha nem volt olyan rossz a kapcsolat Amerika és Izrael között, mint Barack Obama elnöksége idején.

A globalizmus híveként az exelnök sokszor kérdőjelezte meg a nyugati kultúra zsidó-keresztény identitásának jogosságát. Míg a barátság és nyitás politikáját hirdette meg az iszlám vallás és a muszlim többségű országok felé, addig számtalan esetben kritizálta Amerika legnagyobb közel-keleti szövetségesének, Izraelnek a politikáját.

Izrael talán legnagyobb ellenségével, Iránnal Obama olyan megállapodást kötött, amely szabaddá tette az utat Teherán előtt, hogy atomhatalommá váljon. Ezzel egyide­jűleg feloldotta a perzsa állammal szembeni gazdasági szankciókat, így a terrorizmust állami szintről támogató Irán azonnal hozzá tudott férni a korábban zárolt 50 milliárd dollárhoz. Teherán így újra bekapcsolódhatott a nemzetközi kereskedelembe is. Végül, kormányzásának egyik utolsó lépé­seként – elő­deitől eltérően – nem vétózott meg egy erőteljesen Izrael-ellenes ENSZ-határozatot.

„Amint én leszek az elnök, az első naptól fogva meg fog szűnni az a gyakorlat, hogy Izraelt másodrendű polgárként kezeljük” – ígérte Donald Trump a választási kampány során. Kétségtelen, hogy már a kampány idején pozitív kapcsolat alakult ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Trump között. Ezt a kapcsolatot tovább erősítette Netanjahunak a Fehér Házban februárban tett látogatása, ahol az amerikai elnök kifejezte, hogy az Egyesült Államok már nem ragaszkodik kizárólag a kétállami megoldáshoz.

Miután Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét is fogadta a Fehér Házban, Trump bejelentette, hogy „új békefolyamatot” indít el a Közel-Keleten. Közelgő első külföldi útja során az amerikai elnök Izraelbe is ellátogat (Obama az első ciklusában egyszer sem látogatott el ide). Netanjahu üdvözölte Trump szavait, és kifejezte, hogy Izrael „az amerikai elnökkel együtt teljes mértékben osztja” a vágyakozást egy „valódi béke” iránt.

Netanjahu ugyanakkor rámutatott, hogy

Abbász a washingtoni útja során hazudott Trumpnak. „Hallottam, hogy Abbász elnök azt állította tegnap, hogy a palesztinok a gyermekeiknek a békéről tanítanak. Ez sajnos nem igaz. Iskolákat neveznek el tömeggyilkosokról, és pénzt fizetnek terroristáknak. De remélem, ez meg fog változni” – fogalmazott az izraeli miniszterelnök.

Trump Izraellel kapcsolatos főtanácsadója, Jason Greenblatt már ellátogatott Izraelbe, ahol hosszas tárgyalásokat folytatott a két féllel. Kérdés, hogy az exügyvéd teljesen ideológiamentes, pragmatikus megközelítése mennyire alkalmazható egy izraeli–palesztin békefolyamat keretében. „Ha az ember elvonatkoztat az érzelmi és történelmi szempontoktól, akkor ez egy üzleti megállapodás” – fogalmazott Greenblatt a Washington Jewish Weeknek adott interjújában.

Kétségtelen, hogy Donald Trump az üzleti életben a tárgyalásos megegyezés királyaként volt ismert. A közel-keleti „békecsinálás” ugyanakkor talán nem hasonlítható egyetlen korábbi üzletkötéséhez sem.

Trump lánya és veje, Ivanka és Jared, ortodox zsidók. Az amerikai elnök a Netanjahu házaspárral gyermekkora óta jó barátságban levő Jaredre bízta az új közel-keleti békefolyamat irányítását. Szokatlan, hogy az amerikai elnök egy politikai és katonai tapasztalattal nem rendelkező családtagra bíz ilyen nagy horderejű pozíciót. A befolyásos és a modern technológiákat profin kezelő Jared ugyanakkor már a kampány idején is bizonyította rátermet­tségét. „Jared Kushner a 2016-os elnökválasztás legnagyobb meglepetése – fogalmazott Eric Schmidt, a Google egykori ügyvezetője. – Amennyire én meg tudom ítélni, ő igazgatta a kampányt, gyakorlatilag erőforrások nélkül” – tette hozzá Schmidt.

„Minden elnöknek – akit én ismertem – volt egy vagy két olyan bizalmasa, akiben intuitíven, alapvetően megbízott – mondja Henry Kissinger egykori amerikai külügy­miniszter. – Szerintem (Trump esetében) Jared ez a személy” – tette hozzá Kissinger a Forbes Jaredről készült cikkében.

Az interneten már felröppent az az elmélet, hogy Jared Kushner lesz a Jelenések és Dániel próféta könyvében megjövendölt Antikrisztus. A Biblia szerint ugyanis az lesz az Anti­krisztus, aki látszólag igazi, de valójában hamis békét teremt a Közel-Keleten. Az elmélet terjesztői szerint az is vészjósló, hogy Jared egyik üzlettársa az ultraliberális globalista, Soros György, illetve hogy Jared cégcsoport­jának New York-i székhelye a Fifth Avenue 666. alatt található.

Trump május végén Izraelbe utazik. Hamarosan kiderül, hogy valóra váltja-e a kampány során Izraelnek tett legnagyobb ígéretét, miszerint az amerikai nagykövetséget Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezi át. Ezzel ugyanis elismerné, hogy Jeruzsálem Izrael egy és oszthatatlan fővárosa. (Lapzártánk után érkezett: Ígéretét egyelőre nem váltotta be.)