Kedves Olvasóink!

Új számunk, melyet a kedves Olvasó a kezében tart, több fő téma köré csoportosul.

Euro-amerikai civilizációnk ismét nagy korszakváltás előtt áll. Ennek egyik legfőbb jele, amelyet ma már számos társadalomtudós is észlel, hogy kultúránk abszolútnak, mozdíthatatlannak és igaznak tűnő természettudományos, materialista világnézete hanyatlóban van, összeomlani látszik, és újra utat tör az idealizmus.

Még az angyalokba vetett hit is újra elfogadottá lesz talán? A mi számunkra már az, ezért foglalkozunk részletesen e különleges lények természetrajzával.

Eközben azonban a technikai civilizáció minden eddigit felülmúló, szédületes száguldásba kezdett, s ez is olyan új helyzet elé állította az emberiséget, amilyen még nem volt a történelemben. Az információs forradalom kitermelte új eszközök új függőségeket alakítanak ki, amelyek új, eddig nem látott hatással vannak-lesznek az emberi személyiség szerkezetének alakulására. Még nem nőtt fel az a „Mátrix-generáció”, amelyik kisgyermekkora óta számítógépes játékokon él. Vajon milyenek lesznek ezek az új felnőttek? Vajon az emberiség alkalmazkodóképessége meddig bővíthető, a személyiség még mit bír el, és melyik az a pont, amikor kiég minden biztosíték?

Közhely már, de egyszersmind még kellően nem érzékelt igazság is, hogy mindeme rengeteg tudás mellett erkölcsileg ostobább az emberiség, mint bármikor, és mintha egyre tovább butulna. A zsidóság már háromezer évvel ezelőtt is tudta, milyen pusztító hatással vannak egy társadalomra a szexuális bűnök és a bálványimádás – civilizációnk egyre jobban elfelejti ezt; miközben a romlás jelei szinte kiszúrják a szemünket, a legtöbb ember úgy tesz, mint aki nem veszi észre az összefüggést okok és okozatok között.

Közben egységesül Európa, készül az új birodalom – és készülnek a tudatosan felépített, átgondolt stratégiák, hogy mi is legyen az ideológiai, szellemi kötőanyag, amely össze fogja tartani az egészet…

Kellemes együttgondolkodást kívánunk!

A Szerkesztőség