Kedves Olvasóink!

Lapunk új számának írásai három olyan téma köré csoportosulnak, amelyeket a leginkább aktuálisnak éreztünk napjainkban, s amelyek összefüggésben is állnak egymással. Az első a házasság intézményének világméretű krízise; a második az egyházban tapasztalható szellemi-erkölcsi válság, és ennek kezelése; a harmadik pedig Izrael államának jelenlegi helyzete.

A tavasz és a nyárelő folyamán szerte az országban megemlékezéseket tartottak a félmilliós vidéki zsidóság állami halálba deportálásának 60. évfordulója alkalmából. Lapunk szerkesztősége ezúton is újra ki kívánja nyilvánítani, hogy osztozunk az elhunytak hozzátartozóinak fájdalmában, és a történelmi felelősséget igaz és őszinte módon feldolgozók munkájában.

Ugyanakkor júliusban lesz 100. éve, hogy elhunyt Theodor Herzl, a politikai cionizmus atyja, akinek munkássága nyomán a holokauszt hamvaiból megszületett Izrael állama. E kettős évforduló ösztönzött arra, hogy egy pillantást vessünk az üdvtörténet földi fókuszára, Jeruzsálemre. Közelebbről nézve annak is középpontjára, a Sion (Cion) hegyére.

Az igazi Egyház (a „szellemi Izrael”) és a zsidóság (a „testi Izrael”) történelmi sorsa mindig is mutatott egy titokzatos párhuzamosságot, amely sokszor még a kis részletekben is tetten érhető volt. Amíg állt a Templom, dicsőségesen terjedt az apostoli ébredés; ám nem sokkal később, az apostolok halála után-körül a Templom is elpusztult. Amikor Izrael népe szétszóratásba került, az Egyházban is szellemi hanyatlás kezdődött; s ahogy a szétszóratás teljessé lett, úgy vonult be az Egyház szellemileg „babiloni fogságába”. Amikor a zsidóság emancipációja megkezdődött Európában, a protestantizmus is kibontakozott; majd a Szentlélek világméretű kiáradásával egyidejűleg a zsidóság is megkezdte hazatérését atyái földjére. Az embernek néha úgy tűnik, mintha ugyanaz történne Izraellel fizikailag, ami az Egyházzal szellemi szinten.

Nos, mi is történik ma Izraellel fizikai szinten? És mi az Egyházzal a szellemi dimenzióban? A kérdésre itt nincs módunk teljes és kimerítő választ adni – de írásaink segíteni kívánnak abban, hogy Olvasónk közelebb jusson elmélkedésében Isten e két népe jelenlegi útjának megértéséhez, s így pontosabban le tudja olvasni az üdvtörténet órájának állását: a nehézségek közepette a reménységet és örömöt is.

A Szerkesztőség